Mennyit és mire költöttünk karácsonykor?
Egy januári kutatás azt mutatja, hogy a négy legkeresettebb karácsonyi ajándék csak sorrendjében változott: az átlag magyar felnőtt elsősorban ruházati cikket, kozmetikumokat, könyvet vagy gyermekjátékot vásárolt, legfeljebb 30 ezer forint értékben.
A Kirakat.hu termék-, ár-, és bolt-összehasonlításokat kínáló portál a Szonda Ipsos-szal együttműködve megvizsgálta, hogy a magyar felnőttek novemberben felmért karácsonyi vásárlási tervei megvalósultak-e.
Ugyanakkor a felmérés szerint az internet-felhasználók közel fele 30 ezer forint felett költött és sokkal elégedettebb volt a kézhez kapott termékekkel, mint az internetet nem használók.
© Kirakat.hu/Szonda Ipsos |
A 2008. január 3. és 2008. január 6. között a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás fő célja annak kiderítése volt, hogy a 18 évesnél idősebb korúak milyen fogyasztási cikkeket vásároltak karácsony alkalmából, és összesen mekkora összeget költöttek ajándékokra. Továbbá, hogy mennyire voltak elégedettek az ajándékokkal, találtak-e hibát bennük, tapasztaltak-e visszaéléseket a kereskedők, áruházak részéről a vásárlások során.
A legnépszerűbb karácsonyi ajándék a ruha lett
A kutatás eredményei szerint a felnőtt magyar lakosság elsősorban kozmetikumokat, ruházati cikket, könyvet, valamint gyermekjátékot tervezett vásárolni karácsonyra. A januári kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy a ruha lett a slágertermék az ünnepi ajándékozások alkalmával.
A korábban jelzettnek megfelelően népszerű ajándéknak számítottak még a konyhai eszközök, a CD-k, DVD-k is, s az idei felmérés azt mutatja, hogy műszaki cikkek, fehérneműk is szép számmal kerültek a fa alá.
Érdekesség, hogy majdnem mindegyik vizsgált fogyasztási cikket az internet-használók jóval nagyobb aránya vásárolta meg, mint az internetet nem használóké; ez alól kivételt mindössze a fehérnemű képez.
© Kirakat.hu/Szonda Ipsos |
Az ajándékozók 44 százaléka vásárolt 10 és 30 ezer forint között, ami a korábbi felmérés adataihoz képest csak kis eltérést mutat. Ugyanakkor jóval magasabb lett azoknak a vásárlóknak a száma (24 százalék helyett 39 százalék), akik 30 ezer forintnál nagyobb kiadást könyveltek el.
A kutatás eredményei igazolták, hogy az internetet-használók jóval nagyobb összeget költöttek ajándékokra karácsonykor, mint az internetet nem használók. Az előbbiek közel fele vásárolt 30 ezer forint felett, szemben az internetet nem használók 28 százalékval.
Az online vásárlók pozitív tapasztalatai |
1. Időben megérkezett az áru (75 százalék) 2. Pontos tájékoztatást kaptak (69 százalék) 3. Olcsóbban jutottak az áruhoz (58 százalék) |
Egyre kevesebb az elégedetlen vevő
A felnőtt magyar lakosok mindössze 3 százaléka vitte, illetve vitette vissza a karácsonyra átadott vagy kapott ajándékot az üzletbe, a többség elégedett volt a vásárolt árukkal.
Az elégedetlenséget a válaszadók szerint leginkább az okozta, hogy nem tetszett a kiválasztott ajándék, illetve minőségi kifogások merültek fel, vagy nem működött (elszakadt, nem lehetett beindítani stb.). A problémát azonban kivétel nélkül minden esetben orvosolták: az ajándékokat kicserélték vagy az árát adták vissza.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az internetet használók tudatosabb vásárlóknak számítanak, körültekintőbben tájékozódnak a megvásárolni kívánt árucikkről, mint az internetet nem használók. Ez a vásárlói tudatosság pedig megvéd a csalódástól.
Nem történt bankkártya-visszaélés a karácsonyi vásárlások során
A karácsonyi vásárlók mindössze 5 százaléka tapasztalt valamilyen visszaélést az üzletekben, boltokban. Ők elsősorban azt kifogásolták, hogy hibás volt az ármegjelölés vagy pontatlanul számolták az árakat, illetve lejárt szavatosságú vagy rossz minőségű élelmiszert kaptak. A januári felmérés szerint azonban bankkártyával vagy hitelkártyával sem a bolti, sem az interneten történő vásárlások során nem történt visszaélés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.