Bryan Johnson két évvel ezelőtt robbant be a köztudatba azzal, hogy vállalta, időt és pénzt nem sajnálva, saját magán kísérletezve próbálja kideríteni, képes-e visszafiatalodni. Nem ő az egyetlen, aki techvállalkozóként megszállottja az örök életnek vagy fiatalságnak, és csak idő kérdése volt, mikor forgatnak róla is dokumentumfilmet.
December végén 116 évesen meghalt a világ legidősebb embere, Itoka Tomikó. Az új rekorder a szintén 1908-as születésű Inah Canabarro lett, aki nemcsak az életkorával került be a hírekbe, hanem azzal is, hogy ő volt a legidősebb ismert koronavírus-fertőzött, és mint azt az új rekordból sejteni lehet, szervezete sikeresen leküzdötte a kórt. Meglehetősen népszerű kérdés, hogy meddig lehet kitolni az emberek életét, és mi a hosszú élet titka, egy viszonylag friss kutatás pedig részben választ is ad erre: a maximum élettartam az embereknél 150 év körül lehet, a várható élettartam értelemszerűen ennél kevesebb.
Persze az utóbbi bő száz évben óriási ugrást értünk el köszönhetően többek között annak, hogy fejlődött az egészségügyi ellátás, az orvostudomány, illetve jobbak lettek az életkörülményeink. Egyes források szerint a 20. századra általánosságban elmondható, hogy évtizedenként körülbelül három évvel nőtt az átlagos élettartam a fejlett országokban. A KSH adatai szerint Magyarországon ez 2023-ban a nőknél 79,58, a férfiaknál pedig 73,39 év volt.
A születési dátumunk persze csak egy szám, emellett létezik biológiai életkor, vagyis, hogy a testünk állapota alapján milyen idősek vagyunk; pszichológiai életkor, vagyis, hogy milyen idősnek érezzük magukat; vagy szociális életkor, amit többek között az határoz meg, hogy a társadalom hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez, milyen szerepelvárások vannak egy-egy korosztállyal szemben.
Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy, milyen az életminőségünk. Egyre többször hallani azt, hogy valaki nem arra vágyik, hogy megélje a 100 éves kort, hanem inkább azt szeretné, hogy testileg, szellemileg és lelkileg minél tovább maradhasson jó állapotban, hogy késleltesse a hanyatlást, elkerülje a komolyabb betegségeket, és amennyire csak lehet, aktív és cselekvőképes maradjon. Persze – ahogy azt Rudi Westendorp holland öregedéskutató 2010-es, Öregség öregedés nélkül című könyvében megfogalmazta – nincs általános recept arra, hogyan legyünk úgy öregek, hogy ne öregedjünk meg, hiszen sok olyan egyéni tényező van, ami befolyással lehet a folyamatra, a genetikától kezdve a testet érő véletlen károsodásokon át a környezeti hatásokig.
Vannak azért általánosan megfogalmazható igazságok, vegyük csak a testmozgás, étkezés és alvás szentháromságát, amihez egyre többen – többek között Peter Attia hosszúélet-kutató orvos is – hozzácsapják az érzelmi egészséget is. Sokan pedig az új év kezdetében látják meg a remek apropót arra, hogy megfogadják, itt és most életmódot váltanak. Talán nem véletlenül időzítette mostanra a Netflix a Don’t Die: The Man Who Wants to Live Forever című dokumentumfilmje premierjét, amely Bryan Johnson techvállalkozó megszállottnak tűnő harcát mutatja be, amit az idő múlása ellen vív. Igaz, több ponton is vitatható, hogy mennyire jó motiváció és mennyire követendő példa az ő története.
A dokumentumfilm rendezője, Chris Smith többek között a Tigrisvilág (Tiger King) című sorozat producere volt, és akkor figyelt fel a férfi történetére, amikor a Bloombergen egy egészen kimerítő cikk jelent meg róla. Smith és csapata 12 hónapon át követte Johnsont, aki évi kétmillió dollárt költ arra, hogy a biomarkerei alapján akár több évtizedet is letagadhasson, azaz tényleg visszafordítsa az idő kerekét.
A test diktál – vagy a pénz?
A dokumentumfilmben megszólalnak ugyan olyan kutatók és szakértők, akik kritikusan állnak a milliárdos emberkísérletéhez, de a Don’t Die lehetett volna azért kiegyensúlyozottabb is. Mindenesetre ízelítőt kapunk belőle Bryan Johnson vállalkozásának a nagyságrendjéből. Nehéz nem észre venni például azt, amikor fia új kollégiumi szobájában a kamerák előtt ízlésesen elhelyez a polcon pár üveget a saját olívaolajából. Ez volt az első saját termék, amelyet a Blueprint projekthez kapcsolódva árulni kezdett. A paletta azóta már bővült, például a Blueprint Stack termékcsomag ára 343 dollár, azaz körülbelül 138 ezer forint, de szeretne majd elérhetővé tenni egy olyan pakkot is, amely szerinte fedezi majd az egész napos kalóriabevitelt, ezt 1000 dollár körül árulná. A webshopjában táplálékkiegészítőktől kezdve a vizsgálatokon át a márkázott pólókig minden megtalálható, maga a Blueprint-protokoll, amely szerint él, ugyanakkor ingyen is elérhető.
Az, hogy egy egykori sikeres techvállalkozó meglátja, milyen pénz rejtőzik a wellness- és egészségiparban, nem is kellene, hogy meglepő legyen, főleg, miután az első róla szóló anyagok megjelenése után szinte mindenhol elfogyott a készlet azokból termékekből, amelyekről említést tett, és amelyeket akkor még nem ő forgalmazott. „Olyan embereken akar meggazdagodni, akik rettegnek a halál gondolatától, és akiknek több pénze van, mint sütnivalója” – hangzik el a dokumentumfilmben.
Persze lehet hinni abban is, hogy a techmilliomosok és -milliárdosokat nemcsak a pénz vezérli, hanem valóban vizionárusok. Johnson is azt állítja: az emberiséget szolgálja a Blueprint-projekt, amelynek részeként egyébként a péniszfiatalítást is kipróbálta.
Igaz, az elején mintha nem az emberiség érdeke lett volna a motiváció. Mint sokan mások, Bryan Johnson is komoly mélypont után döntött úgy, hogy változtat az életén. Nagyon rossz hatással volt rá a vállalkozói léttel járó folyamatos pörgés, a magánélete is válságba került és a hite sem nyújtott már számára vigaszt, még az is megfordult a fejében, hogy itt a vége, ennyi volt. Ekkor döbbent rá, hogy nem hallgathat az elméjére, és mint mondja, ennek köszönhetően olyan szabadságot élhet meg, mint korábban soha. Johnsonnak ugyanis állítása szerint a teste diktál, pontosabban a rendszer, amelyet a csapatával kidolgozott.
Írtam egy algoritmus, amely jobban vigyáz rám, mint én magamra
– fogalmaz.
A napi rutinját látva sokaknak valószínűleg nem a szabadság jutna eszébe. Johnson elképesztően szigorú feltételek szerint él, és ezeken csak akkor változtat, ha a mérések ezt indokolják. Azoknak, akik a szabad akarat hiányát firtatják, csak annyit üzen: az agy bepánikol, amikor megkérdőjeleződik az autoritása.
A kritikákat egyébként vegyesen fogadja, volt olyan tudós, akit letiltott, mert felvetette, hogy a dollármilliókat igazi klinikai kísérletek támogatására is költhetné, de amikor sokan vámpírszerűnek találták a megjelenését, hallgatott rájuk, és úgy döntött, feltölteti az arcát.
Bryan Johnson meg van győződve arról, hogy úgy szolgálja a leghatékonyabban a társadalom érdekeit, ha a pénzét magára költi. És bár sokszor kifogásként jelenik meg, hogy ezt nem tudja mindenki megtenni a saját egészsége érdekében, a film azt üzeni: az, hogy Johnson most már minden évben csak hét és fél hónapnyit öregszik, főként az alvásnak, az étrendnek és a testmozgásnak köszönheti, ezek pedig olyan dolgok, amelyekre a hétköznapi embereknek is van ráhatásuk.
Ez a kinyilatkoztatás persze nem veszi figyelembe, hogy az egészségre sok más tényező is hat a genetikától kezdve az életkörülményekig. A szakértők szerint azonban nemcsak az a gond, hogy ami Johnsonnál működik, az nem biztos, hogy másnál is fog, hanem az is, hogy a csapatával egyszerre túl sok mindennel kísérleteznek, túl sok a változó, így nehéz visszafejteni, hogy minek is köszönhetően javultak a biomarkerei, melyek az ok-okozati viszonyok, hogyan hatnak egymásra a különböző kezelések.
Johnsonnak mindenesetre egyre több a követője – a Netflixnek köszönhetően pedig nagy eséllyel még több lesz –, az önkéntesek pedig a Blueprint termékeit fogyasztva mérhetik össze, hogy néhány hónap után mire jutottak. Apróság, hogy nekik kell fizetniük a teszteket, amelyek a vizsgálatoktól függően 800-1600 dollárba kerülnek, ráadásul nincs kontrollcsoport, és ahogy már korábban szó volt róla, túl sok a változó.
Johnson és a projektjének résztvevői azért erősen támaszkodnak a tudományra, több olyan kezelés is feltűnik, amelyről mi is írtunk már, a probléma az, hogy ezek hatékonyságát főként állatkísérletekben sikerült bizonyítani. Egy nem olyan régi, egereken végzett kísérlet szerint például a fiatalok vére tényleg meghosszabbíthatja az idősebbek élettartamát, és Johnsonéknak is megtetszett az ötlet. Arra ugyan nem vállalkozott, hogy mint az egereknél, „varrják össze” őt is a fiával, de hagyományosabb úton plazmát cseréltek. Ez volt a Blueprint-projekt egyik legnagyobb felháborodást kiváltó vállalkozása, amit a filmben ugyanakkor megható pillanatként tálalnak, amely egy család három generációjának hozza el a feloldozást, a megbékélést, és gyógyítja be az akár évtizedes sebeket.
A techvállalkozó is ember
Bryan Johnson sokak szemében olyannak tűnik, mintha egy másik bolygóról jött volna, és ez a dokumentumfilm sem fogja mindenkiben eloszlatni a kételyeket, pedig az alkotók nagyon szeretnék megmutatni a milliárdos emberi oldalát. És van neki, egyszerű fotelpszichológusként is bele lehet látni valamennyire abba, hogy honnan jött és hogyan működik, és talán még néhány emberi pillanatát is sikerült elcsípni. Igaz, feltehetően nem mindenkihez fogja közel hozni a személyiségét az, hogy a Targetben vásárolva elsírja magát, mert a fia, akivel éppen hogy újra egymásra találnak, új életet kezd egy másik városban.
Érdekes lett volna többet megtudni arról, hogy az egyetlen gyereke, akivel a mormon vallástól való elszakadása után sikerült újra felépítenie a kapcsolatát, hogyan éli meg azt, hogy apja kezd úgy kinézni, mintha az ikertestvére lenne. Látszik, hogy a fiút néha zavarják a kamerák, de mintha felvállalná, hogy ő Johnson egyik verziója, mint ahogyan azt is, hogy nem zavarja, ha az apja „szektát” épít maga köré, hiszen az apja. Johnsonnak pedig a rengeteg beavatkozás, edzés és táplálékkiegészítő után az egyik legnagyobb felismerése lesz, hogy igenis fontosak az emberi kapcsolatok – még ha küzd is kihívásokkal ezen a téren.
És mi a végkövetkeztetés? Vadim Gladyshev, a Harvard Egyetem kutatója szerint nincs tudományos haszna annak, amit Johnson művel de értékelendő, hogy felhívja a figyelmet a hosszú élet tudományterületére. Biztatásként pedig elhangzik, hogy ha mi magunk is egészségesebben élünk, talán még megéljük azt, amikor bizonyos módszerek tényleg mindenki számára, széles körben elérhetőek lesznek.