KSH: 356 millió euró külkerhiány novemberig
A külkereskedelmi áruforgalom hiánya a részletes adatok szerint 356 millió euró volt az idén az első tíz hónapban, 6 millió euróval kevesebb az előzetesen közölt adatnál és 1,805 milliárd euróval kisebb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai HIvatal (KSH) pénteken.
Az egyenleg 56,502 milliárd euró export és 56,858 milliárd euró import mellett alakult ki. Az idén az első kilenc hónapban a külkereskedelmi deficit 403,6 millió euró volt, 1,613 milliárd euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az idén októberben a mérleg 47,6 millió euró többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 89,1 millió euró szufficittel. A kivitel értéke 6,505 milliárd eurót, a behozatal 6,453 milliárdot tett ki.
A külkereskedelmi forgalom forintárszintje importban és exportban egyaránt 5 százalékkal csökkent, a cserearány maradt változatlan. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal erősödött, a külkereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakinál mintegy 2 százalékkal magasabb deviza-árszínvonalon bonyolódott le.
A gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene mind az export-, mind az importforgalomban az átlagot meghaladó mértékben 20, illetve 17 százalékkal bővült. Folyó áras forintadatokból számítva a gépipari export és import közel 20 százalékát adó közúti járművek kivitele 37, behozatala 23 százalékkal emelkedett.
A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele 13 százalékkal, behozatala 26 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A jelentős mértékű importforgalom-növekedés - összefüggésben a karácsonyi előkészületekkel - elsősorban a televíziók, monitorok, projektorok behozatalában regisztrált 87 százalékos emelkedésnek, valamint az exporttermelés támogatását is szolgáló, kész és összeszereletlen állapotban behozott
mobiltelefonok mintegy 70 százalékos bővülésének köszönhető.
A feldolgozott termékek kivitelének volumennövekedése 9 százalék, a behozatalé 11 százalék volt. Folyó áras forintadatokból számítva az árufőcsoporton belül értékét tekintve a legjelentősebb importbővülés a színesfémek, valamint a vas és acél behozatalában volt, 20 százalékos, illetve 19 százalékos mértékben.
Az energiahordozók behozatalának volumene 2 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 24 százalékkal volt több, mint 2006-ban. A kőolaj és kőolajtermékek importvolumene mintegy 5 százalékkal nőtt; a forintárszint 10 százalékos csökkenése következtében azonban a behozatal forintértéke 5 százalékkal kisebb a bázisidőszaki szintnél. A természetes és mesterséges gázok behozatalának 22 százalékos értékcsökkenésében a forintárszint 10 százalékos csökkenése és a behozott mennyiség 13 százalékos visszaesése játszott szerepet.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 21, az importé 12 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagot meghaladó exportbővülésben a meghatározó szerepet továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének több mint kétszeres értéknövekedése jelentette.
Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene 17 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 10 százalékkal nőtt 2006 január-októberéhez képest. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországok tekintetében javult, és aktívumot mutatott; a teljes uniós exporttöbblet 62 százaléka az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett. Az utóbbi országcsoporton belül a kivitel 46 százaléka Szlovákiába és Romániába irányult, míg az onnan érkező import 53 százaléka Lengyelországból vagy Csehországból származik. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 17 százalékkal, a behozatalé 18 százalékkal nőtt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.