Bővült a foglalkoztatottság és az ipari termelés az euróövezetben
Több mint 400 ezer ember talált munkát az euróövezetben az év harmadik negyedében, és ezzel a foglalkoztatottak száma 143,6 millióra emelkedett – tett közzé adatát szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala.
Az Eurostat szerint a 13 tagú euróövezetben 0,3 százalékkal bővült a foglakoztatottság a harmadik negyedben az előző negyedévhez képest, és 1,9 százalékkal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedben 0,6 százalékos volt a foglalkoztatottság negyedéves, illetve 1,8 százalékos az éves bővülése.
A közgazdászok azt várják, hogy a foglalkoztatottság bővülése ösztönzi majd a fogyasztói keresletet, ami a várakozások szerint az eurózóna idei és jövő évi növekedésének fő forrása lesz. Ugyanakkor tartanak is attól a szakértők, nehogy a termelékenység növekedését esetleg meghaladó bérkövetelések fokozzák az inflációs nyomást.
Az Európai Központi Bank, amely 2 százalék alatt kívánja tartani az áremelkedések éves ütemét, figyelmeztetett a nyersolaj- és az élelmiszerárak emelkedésével összefüggésben az inflációs nyomás erősödésének veszélyére, és arra, hogy az áremelkedések ne váltsanak ki erőteljes bérkompenzációs követeléseket. Az EKB a múlt héten 4 százalékon hagyta az irányadó kamat szintjét, és a szakértők kizárják, hogy a bank szigorítsa a hitelfeltéteket, tekintettel a gazdasági növekedési ütem lassulására.
Ami ez utóbbit illeti, az ipari termelés az eurózónában októberben a vártnál kedvezőbben alakult. A növekedési ütem a tőkejavak termelésének növekedése jóvoltából 0,4 százalékos volt havi és 3,8 százalékos éves összevetésben. A szakértői becslésekben 0,3 százalékos havi és 3,7 százalékos éves ipari termelés növekedési ütem szerepelt októberre. Módosított adatok szerint szeptemberben az ipari termelés 0,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz és 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.