Kovács Árpád: nincs Magyarországon privatizációs kényszer
Jelenleg nincs Magyarországon privatizációs kényszer, így az állami vagyon hasznosítását szakmai alapokon, a társadalmi összefüggésekre figyelemmel lehetne végezni – közölte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken Szegeden.
Olyan pozícióba jutottunk, hogy Magyarországon nincs privatizációs kényszer, így a közvagyon hasznosításával kapcsolatos társadalmi összefüggéseket távlatosabb gondolkodással lehetne kezelni – mondta a szakember a Magyar Jogász Egylet XVI. vándorgyűlésén.
„A közvagyon hasznosítását illetően a politikai elitek mindinkább saját politikai hatalmi ambícióik, retorikájuk foglyaivá váltak, s ebből nagyon nehezen tudnak kitörni” – jelentette ki az ÁSZ elnöke. Az állami vagyon hasznosításának kérdése ma sajnos nem szakmai, hanem politikai kérdés, olyannyira, hogy ez a szakmaiság kárára megy – tette hozzá.
Egyelőre nincs esély és lehetőség a konszenzusos, valódi társadalmi támogatással megvalósuló gazdaságpolitikára. A társadalmi támogatás hiánya azonban előre nem látható kompromisszumokra vagy olyan „torzók” létrehozására ösztönöz, mint amelyek az adórendszer, a felsőoktatás vagy az egészségügy területén megfigyelhetők – fogalmazott Kovács Árpád.
A szakember szerint az elmúlt években a magyarországi privatizációs folyamatra a vitathatatlan pozitív tendenciák mellett – a gazdaság piaci elven, a nyugati intézményi struktúrákhoz közelítően működik – egyfajta ciklikusság volt jellemző. A választások előtti költséges konfliktuskezelést és ezzel a privatizáció lelassulását a választások után a veszteségforrások megszüntetése követte, melynek részben a magánosításból származó forrásokra való ráutaltság volt az oka.
A befolyó privatizációs bevételek – ha időlegesen is – lehetőséget adtak a közszolgáltatások modernizációjának elhalasztására – emelte ki az elnök. Példaként többek között a ferihegyi repülőtér magánosítását említette, amely a 2006-os költségvetés helyzetén javított, és így el lehetett halasztani az egészségügy szerkezetátalakítását egy évvel. „Annyiban új helyzet van, hogy nincs mit megenni”, a vagyonkezelés „kiegészítő funkcióját” már nem lehet tovább folytatni – hangsúlyozta Kovács Árpád.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.