A bizottság a két törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról összevontan tartotta a vitát. Az ellenzéki képviselők elsősorban azt kifogásolták, hogy a kormány korábbi, az adórendszer egyszerűsítésére, a teher csökkentésére vonatkozó ígéreteiből megint nem valósul meg semmi, sőt a gazdálkodók, az állampolgárok még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen nyilván többet kell elvonni az ideihez képest 16,7 százalékkal magasabb költségvetési bevétel teljesítése érdekében.

Ezek az adójavaslatok nem a foglalkoztatást, a gyermekvállalást segítik, a gazdaság visszafogására szolgálnak, így még a 2 százalékos GDP-javulás sem jön össze - vélte Mádi László, a Fidesz frakcióhoz tartozó képviselő, illetve Domokos László bizottsági alelnök, aki az elnök távollétében elnökölt az ülésen.

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium államtitkára nem tudta megerősíteni, de cáfolni sem az ellenzéki képviselők által hangoztatott 16,7 százalékos adóbevétel többletet, mivel - mondta - ilyen adat nincs az általuk kidolgozott előterjesztésekben. Viszont megígérte, hogy pontos kimutatást küldenek a bizottságnak arról, hogy az egyes adóféleségekből származó jövő évi tervezett bevételek miként viszonyulnak az idei várható adatokhoz.
Azt viszont határozottan kijelentette az államtitkár, hogy a jövő évi adótörvényeknek nem a bevételnövelés a célja, az szjá-nál például a jóváírás módosítása 30 milliárd forinttal könnyíti bizonyos jövedelmi sávokban az adózók helyzetét, a társasági adónál, és az áfánál is a befizetési kötelezettségek csökkenéséről van szó. Más kérdés, hogy a feketegazdaság egyre hatékonyabb korlátozásával a korábbiaknál sokkal többen fizetnek adót, járulékot, ez pedig az összbevételeket növelni fogja.

A múlt év őszétől bizonyítani kell, hogy a munkavállalóknak valóban a minimálbér kétszeresénél kevesebbet fizetnek, illetve ezek szerint fizetik az adókat és a járulékokat. Ennek eredményeként egy hónap alatt 110 ezer munkavállalónál lett egyszer csak legalább a minimálbér kétszerese a fizetés, az ehhez igazodó közteherviseléssel együtt – jegyezte meg az államtitkár.

Karácsony Imréné felhívta a figyelmet arra, hogy az adócentralizáció egyértelműen csökken a benyújtott adójavaslatok alapján. Ennek aránya a GDP-hez viszonyítva az idén 38,6 százalék, jövőre viszont 37,8 százalék lesz.

Molnár Albert (MSZP) ehhez hozzátette: 2000-ben még 39,2 százalék volt az adócentralizáció, igaz, hogy ezután 36,5 százalékra csökkent, majd magasabb lett, de most ismét csökken.

A vitában az ellenzéki képviselők közül többen is a polgári szerződésekkel ellentétesnek nevezték azt a javaslatot, hogy közbeszerzéseknél a fővállalkozó bizonyos összeghatár felett nem fizetheti ki a teljes vállalkozási összeget alvállalkozójának, ha annak adótartozása van. Ez a szabály a tervek szerint a jövő év március elsejétől lenne hatályos, de már január elsejétől be lehetne szerezni az adóhatóságtól elektronikus úton a kifizetésekhez szükséges az adóigazolást.

Ugyancsak több képviselő foglalkozott kormánypárti és ellenzéki részről egyaránt a telkek beépítési mértékére vonatkozó szigorítással. Elmondták: irreális elvárás, hogy csak a beépíthetőség 50 százalékának beépítése esetén járjon az illetékmentesség. Már a 20 százalékos beépítési kötelezettség is 72 négyzetméteres ingatlant jelent a legkisebb beépíthető telekméret esetén, ez pedig már csaknem az országos átlag. A kormánypárti képviselők a szigorítás szükségességét nem vitatták, de a mértéket igen.

Katona Béla (MSZP) arra figyelmeztette ellenzéki képviselőtársait, hogy ne követeljenek olyasmit a tárgyalt törvényjavaslatoktól, ami azoknak nem célja. A jövő évi adómódosítások célja a kisebb egyszerűsítés, adminisztrációcsökkentés, a jelentősebb adóváltozásokat 2009-re vonatkozóan dolgozza ki a kormány. A jelenlegi előterjesztések ezeket a célokat teljesítik, ezért általános vitára alkalmasak - hangsúlyozta a kormánypárti képviselő.