Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) képviselője az átláthatóság érdekében javasolta, hogy a jövőben ne külön a tárcáknál, hanem egy fejezetben, az európai integrációs fejezetben jelenjen meg a pénzügyi teljesítés is. A kormány a javaslattal egyetért, az előterjesztő képviselője jelezte, hogy a 2008-as költségvetési törvényjavaslat szerint a strukturális és kohéziós alapok összes forrása egy fejezetbe kerül. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez pusztán prezentációs kérdés, hiszen a kifizetések eddig is egy szervezethez tartoztak.

Kérdésre válaszolva elismerte, hogy az EGT norvég alapból, bár a 2006-os terv 1,7 milliárdos kifizetést tartalmazott, csak az idén indultak meg a kifizetések. Az első körben az egyedi projektek kormányzati kijelölése megtörtént, illetve a második körnek számító pályázatok kiírása is elindult.

Bizottsági felvetésre, hogy a fejezet neve ne integráció legyen, hiszen Eörsi Mátyás (SZDSZ) bizottsági elnök szavai szerint Magyarország már integrálódott az EU-ba, a kormány képviselője azt mondta: megpróbálnak pontosabb elnevezést találni.

Ékes József (Fidesz) felvetette, hogy a körbetartozások okozta problémák enyhítéséért csökkenteni kellene a kifizetési határidőket. Válaszában a kormány képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kifizetéseknek költségvetési akadálya nem volt, sőt több esetben hazai forrásból előlegezték meg az uniós forrásokat is. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a határidők túlzott csökkentése mellett megoldhatatlan a bizonylatok teljes körű ellenőrzése, ami erősítheti az uniós pénzek visszafizetésének veszélyét. Az ÁSZ ezzel összefüggésben javasolja a pénzügyi bizonylatokkal foglalkozó apparátus megerősítését.

A bizottság megvitatta a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2007. évi "A felelősség közös" elnevezésű jelentését is. Takács János a HEBC elnöke, az Elektrolux közép-európai igazgatója ismertette: a HEBC tagvállalatai a magyar gazdaság jelentős befektetői, 2006. évi összesített nettó árbevételük 5150 milliárd forint volt, alkalmazottainak száma 29 ezer. Véleménye szerint Magyarország versenyképességének javítása érdekében széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára, stabil jogi és gazdasági környezetre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szükség. E nélkül, szavai szerint az országnak csekély reménye van a felzárkózásra. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelent teljes egyetértést minden kérdésben, de készséget az együttműködésre mindenképpen.

Ellenzéki képviselők ellentmondásosnak tartották, hogy a tanács tagjai sürgetik a hosszú távú stratégiát ugyanakkor támogatják a reformokat is. A reformok ugyanis véleményük szerint ad hoc módon született, hosszú távú tervekbe nem illő lépések.

Ivanics Ferenc (Fidesz) a nemzeti konszenzust illetően azt mondta: ez csak akkor elképzelhető, ha hiteles emberek között jön létre. "Jelenleg azonban nincs meg a politikai hitelesség" - utalt a kormányfőre a fideszes képviselő. Eörsi Mátyás szerint ma kettős a nyomás a magyar politikán: a versenyképesség csökkenésének megállítására hozott intézkedések sürgetése, másik oldalról azonban az ennek érdekében tett reformlépések elutasítása.

Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke kifejtette: konszenzus úgy alakulhat ki, ha a programokat nemcsak véleményezésre adják át az ellenzéknek, hanem azokat közösen készítik el, ezt általában minden országban a kormányzat kezdeményezi.

A HEBC az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT 45 európai ipari vállalat legfelső vezetőjét tömörítő fórum, 1500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása.