2007. szeptember. 13. 10:15 Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 14. 16:48 Gazdaság

Új alapokon az áfatörvény

Az új áfatörvény tervezete mind logikájában, mind felépítésében, mind pedig fogalmazásában eltér a jelenleg hatályban lévőtől. A jogszabálytervezet az újrakodifikált áfa-irányelvhez hasonlóan fogalmaz, amely sok esetben a magyar sajátosságok figyelmen kívül hagyásával jár – áll a Deloitte hírlevelében. Az új törvény tervezett hatályba lépése jövő év eleje.

A várhatóan 2008. január 1-től hatályba lépő új áfa-törvény a Deloitte szerint adómértékek közötti átsorolást, vagy kulcsváltoztatást nem tartalmaz. Az újrakodifikált áfa-irányelvhez hasonló szerkezetet alkalmaz, illetve az irányelvben lévő megfogalmazásokat is átvesz, ugyanakkor az áfarendszer közel 20 éves hazai működése során bevezetett, általánosan ismert és bevált szakkifejezések egy részének használata mellett, illetve részben helyette, új szakkifejezéseket is bevezet.

A tervezet például az adófizetési kötelezettség keletkezésére egy keretjellegű szabályozást ad, amely közel sem annyira részletes, mint a jelenleg hatályos áfatörvény. Megszünteti a folyamatos szolgáltatás, illetve az időszakos elszámolás fogalmát, helyette egy általánosabb fogalommal helyettesít minden ügyletet, amelynek során a felek részletfizetésben vagy határozott időtartamra szóló elszámolásban állapodtak meg, a részletfizetés esedékességének időpontjában adóztat.

A tervezet értelmében az adófizetési kötelezettség választása a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest több esetben illeti meg az adóalanyt. A törvénytervezet viszont szűkíti azokat az eseteket, amikor azonnali vagy utólagos árengedmény címén lehetőség van az adóalap csökkentésére.

A fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővült abban az esetben, amikor mind az eladó, mind a vevő belföldi adózó. A jövőben egyes esetekben még az egyszerű belföldi tranzakcióknál sem az eladó számít fel áfát, hanem a vevő önbevallással fizeti azt meg.

A tervezet szerint az adófizetési kötelezettség választása a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest több esetben illeti meg az adóalanyt. A törvénytervezet ugyanakkor szűkíti azokat az eseteket, amikor azonnali vagy utólagos árengedmény címén lehetőség van az adóalap csökkentésére. Alapszabály, hogy adóalap-korrekcióra csak akkor lesz mód, ha az árengedményben előre megállapodnak a felek, illetve, ha a határidő előtti fizetést vagy a sok vásárlást, igénybevételt honorálja az értékesítő. 

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.

zöldhasú
Hirdetés