A GDP a naptári hatás kiszűrésével 2,8 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A KSH május közepén közölt előzetes adatai alapján az idén az első negyedévben 2,9 százalékos, a naptári hatás kiszűrésével 3 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A pénteki gyorstájékoztató szerint az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 7,5 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban az ipar hozzáadott értékének dinamikus, 9,1 százalékos, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó 10,2 százalékos növekedése alapozta meg.

A mezőgazdaság teljesítménye az előző év alacsony szintje után 4,8 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévet. Az építőipar hozzáadott értéke 1,4 százalékkal bővült. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében stagnált az első negyedévben. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a növekedés mértéke 2,3 százalékos volt. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadásainak szerény növekedésével összhangban a kiskereskedelem teljesítménye stagnált.

A KSH szerint a lakossági kereslet mérséklődése tükröződik a személyi szolgáltatások visszaesésében is. Jelentősen visszafogta a szolgáltatások növekedését a kormányzati szektor szolgáltatásainak csökkenése. A korábbiaknál alacsonyabb teljesítménynövekedés mutatkozott a pénzügy, ingatlanügyletek területén, elsősorban az utóbbi tevékenységek visszaesése miatt.

A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent. A visszaesést a természetbeni társadalmi juttatások jelentős csökkenése idézte elő, miközben a háztartások fogyasztási kiadásai 0,6 százalékkal növekedtek. A kormányzat fogyasztási kiadásai 6,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 5,4 százalékkal, a közösségi fogyasztás ennél nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal esett vissza.

A nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozása a nemzeti számlaszámítások szerint csökkent. Az első negyedévében 2,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesésének mértéke az elmúlt év második negyedévében megfigyelhető mértéknél kisebb volt. Összességében a belföldi felhasználás 0,8 százalékkal emelkedett.

Tovább folytatódott a külkereskedelmi forgalom dinamikus bővülése. Az első negyedévben az export 17,6 százalékkal, míg az import 14,9 százalékkal nőtt, a cserearány-romlás fékeződése mellett. Az áruforgalom exportja 18 százalékkal, importja 15 százalékkal bővült, míg a szolgáltatások esetében az export 14,8 százalékkal, az import 14,1 százalékkal nőtt. Ennek következtében a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 77,2 milliárd forint aktívum keletkezett.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint az év első negyedévében a tavalyi év utolsó negyedévhez képest mért gazdasági növekedés 0,6 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaság 5 százalékos és az ipar 4,1 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,3 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 4,7 százalékkal csökkent. Az export 3,7 százalékkal, míg az import ennél gyorsabban, 7,6 százalékkal bővült.