2007. június. 05. 16:15 MTI Utolsó frissítés: 2007. június. 05. 15:45 Gazdaság

Kelet-Európába 77 milliárd euró működőtőke áramlott

Közép-és Kelet-Európa országaiba tavaly 77 milliárd eurónyi külföldi működőtőke áramlott, ami a 2005. évi rekordévhez képest közel 30 százalékos növekedést jelent. A működőtőke befektetések eltolódtak Kelet-és Dél- Európa irányába – állapítja meg az adatok alapján a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonító Intézet (WIIW) kedden közzétett jelentésében.


A 2004-ben az unióba belépett nyolc új tagország 36 százalékkal részesedett az összes működőtőke befektetésből (FDI), szemben a megelőző évi 50 százalékos aránnyal. Dél-Európa részaránya 27, a volt szovjet köztársaságoké (FÁK) országoké 36 százalék volt. A működőtőke befektetések keleti és déli irányban történő eltolódása új befektetési lehetőségekre utal, nem pedig arra, hogy megszűnne az érdekeltség a nyolc közép-európai uniós tagország iránt. Az Oroszországba, illetve a dél-európai országokba irányuló FDI tavaly megduplázódott.

A WIIW szerint a közép-európai országokba érkező FDI csak kis mértékben csökkent 2006-ban az előző évihez viszonyítva, előre jelezhetően csökkentek a befektetések Csehországban, Magyarországon és Észtországban, mivel azok rekordot döntöttek a megelőző évi privatizációkor. Lengyelországban, Lettországban és Litvániában viszont történelmi csúcsot értek el az FDI-befektetések 2006-ban. Különösen erős volt a felfutás Szlovákiában és az új uniós tagországokban, Romániában és Bulgáriában is.

A WIIW várakozása szerint az idén a tavalyival lényegében azonos összegű FDI befektetési érték várható Közép-Európában. Dél-Európa valószínűleg nem ismétli meg a tavalyi kimagasló eredményt, Lengyelország viszont a lényegében lezárt privatizáció ellenére a zöldmezős fejlesztések terepe marad.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.