Az e-útdíjfizetés 235 milliárd bevételt hozhat
Az országgyűlés költségvetési, pénzügyi, és számvevőszéki bizottsága nem tartotta általános vitára alkalmasnak az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló határozati javaslatot. A szerdai ülésen, 5 igen és 12 nem szavazattal (köztük 6 kormánypárti képviselő ellenszavazatával), és 4 kormánypárti tartózkodása mellett elutasították a javaslatot.
Osztrák autópálya. Futtában vonják a díjat © hvg.hu |
Az előterjesztés szerint a közbeszerzési eljárást az Országgyűlés felhatalmazása után 2 hónapon belül ki kell írni, míg a szerződéskötés határideje 2007. december 31. Amennyiben a határozati javaslat ebben a formájában nem kerül a parlament plenáris ülése elé, akkor vélhetően csúszik a közbeszerzési eljárás kiírása.
Kovács Tibor szocialista képviselő kérdésében azt tudakolta, hogy milyen költségbecslés alapján lett 50 milliárd forint feletti értékű az e-útdíjfizetési rendszer kiépítése és üzemeltetése, másrészt értetlenségének adott hangot amiatt, mert a határozati javaslatot úgy kellene elfogadnia az országgyűlésnek, hogy a kilométerenként fizetendő tarifákat még nem rögzítették.
Másrészt a szocialista képviselő kétségének adott hangot, hogy a közúti fuvarozók és a gazdálkodók képesek lesznek-e a jelenleginél magasabb útdíj költségeit kitermelni.
Katona Béla szocialista honatya közölte: nincs meggyőződve róla, hogy az államnak az öt éves üzemeltetési idő alatt szükséges 91 milliárd forintot kifizetnie, miként azt sem látja, hogy ez miért jó üzlet a költségvetésnek. Közölte, hogy ha kérdéseire nem kap megnyugtató választ, akkor nem támogatja a javaslatot.
Szűcs László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a megtett úttal arányos útdíj fizetését szolgáló elektronikus rendszer megvalósításához kapcsolódó állami kötelezettségvállalás formája a magánbefektetőnek fizetendő szolgáltatási díj, amelynek 2007-es árakon számított teljes értéke nem haladhatja meg a 69,3 milliárd forintot, tartalmazva a projekthez szükséges valamennyi beruházás és az 5 éven keresztül történő üzemeltetés költségeit.
Az e-útdíjfizetési rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési-behajtási feladatokat szolgáltatási díj fejében az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. látja el 5 éven keresztül, amelynek 2007-es árakon számított teljes értéke nem haladhatja meg a 23,5 milliárd forintot. Az ellenőrzési feladatok ellátásában a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is közreműködik az ÁAK eszközeinek igénybevételével.
A főosztályvezető-helyettes elmondta: a tárca a költségek becslésekor a 3,5 tonna feletti teherautókra kilométerenként 26,5 forinttal, a 7,5 tonna felettieknél 33 forinttal, míg a 12 tonna felettieké 39,7 forinttal számolt. Utalt rá, hogy a határozati javaslat előkészítése során a tárca megbízásából hatezer embert, és 700 közúti fuvarozót kérdeztek meg. A tőlük szerzett válaszokból az említett kilométerdíjak alakultak ki, amelyeknél várhatóan még nem jelentkezne a nem fizetős utak felé a terelő hatás.
A főosztályvezető-helyettes emlékeztetett rá, hogy az átlagos osztrák és uniós útdíj 68 forint kilométerenként, ezért 5-10 éven belül elkerülhetetlen lesz a magyar útdíjak EU átlaghoz emelése. Szűcs László kiemelte, hogy öt év alatt – a leendő rendszerüzemeltetőnek kifizetendő 69,3 milliárd, és az ÁAK-nak járó 23,5 milliárd felett – az államnak tisztán, 235 milliárd forint bevétele származik az e-útdíjfiztési rendszerből, ami 60-70 milliárddal több, mint a jelenlegi rendszerben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.