Szili tőkeerős kínaikat szeretne, Kóka pedig az EU kapuja kíván lenni
Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai az utóbbi években ugrásszerűen növekedtek, amit az is jelez, hogy 1 milliárdról 4 milliárd dollárra nőtt a kereskedelmi forgalom - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a magyar-kínai üzletember-találkozón az Országházban.
A fórumot Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), a Kínai Országos Népigyűlés Állandó Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki háromnapos látogatáson tartózkodik küldöttség élén Magyarországon. A kínai parlament elnöke bíztatónak mondta, hogy a két ország üzletemberei magyar és kínai vezető politikusok jelenlétében vitathatják meg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit.
Magyarország számára fontos a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Kínával – mondta Szili Katalin. Ezt a két parlament és annak képviselői sajátos eszközeikkel is támogathatják, élénkíthetik. Kína Magyarország számára kiemelt és fontos partner - mondta. Kóka János, a gazdasági tárca irányítója ugyancsak kiemelte annak fontosságát, hogy a két ország üzletemberei találkozhatnak és megvitathatják a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A miniszter szerint a politika dolga ebben az, hogy az akadályokat elhárítsa a gazdasági kapcsolatok elől. "A politika felelőssége, hogy elhárítsa a gazdaság szereplői elől az akadályokat és tárgyaljon fontos politikai, kulturális és környezetvédelmi kérdésekről is" - mondta a miniszter, örömét fejezve ki, hogy folyik az EU-kínai emberi jogi dialógus és hangsúlyozva a folyamat folytatásának fontosságát.
Szili Katalin szólt arról, hogy Magyarország számára fontos volna tőkeerős, sikeres kínai vállalatok megjelenése a magyar piacon, és Magyarország törekszik arra, hogy befektetési lehetőséget nyújtson e cégeknek. Kóka János úgy vélte, hogy a dinamikus gazdasági fejlődést a két ország közötti kapcsolatokban úgy lehet fenntartani, ha új területeket is bevonnak az együttműködésbe, így például a kutatás-fejlesztést, az informatikát, a biotechnológiát, továbbá a környezetvédelmet és az energetikát. Emellett a gazdasági tárca irányítója szerint a kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségét adhatja a tudományos-technológiai, logisztikai és turisztikai együttműködés.
A magyar politikusok utaltak arra: a sanghaji világkiállítás jó lehetőséget adhat arra, hogy Kínában megismerhessék a magyar vállalkozások termékeit és szolgáltatásait. Szili Katalin szerint Magyarország lehetne a sanghaji világkiállítás európai promóciós központja, ehhez jó alapot adhat, hogy az évtized végén Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa.
Kóka János beszélt még arról is, hogy Magyarország egy modern, innovatív, befogadó, fejlett ipari ország képét szeretné mutatni a kínai vállalatoknak. A miniszter utalt arra is, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat személyesen is a szívén viseli, és Magyarország az EU kapuja kíván lenni Kína számára.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint a kétoldalú külkereskedelmi forgalom a múlt év végére elérte a 4,6 milliárd dollárt. A magyar export 402 millió dollárról 762 millió dollárra nőtt, így a múlt évben 90 százalékkal volt magasabb, mint 2005-ben.
Tavaly a Kínából származó magyar import 3,85 milliárd dollárt tett ki, ami 7 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. Az idén az év első két hónapjában a Kínából származó Magyarországra irányuló import az előző év hasonló időszakához képest 40 százalékkal, míg a Kínába irányuló magyar export 63 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.