Várkonyi Attila lett a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke
Újjáalakult a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) mellett működő, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, és egyben a kutatás-fejlesztési és innovációs területen a gazdasági és közlekedési miniszter tanácsadó testülete.
A megbízó leveleket Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter pénteken adta át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). A tanács tagjait a miniszterelnök nevezte ki a gazdasági és közlekedési miniszter javaslatára.
Kóka János köszöntőjében kiemelte: a tanács Magyarország XXI. századi sikerét meghatározó témákkal foglalkozik majd, és felépíti azt az értékláncot, amely az alapkutatást alkalmazott tudománnyá, fejlesztéssé, ipari innovációvá, piacképes termékké fogja tenni.
A GKM tájékoztatása szerint a tanács működésének egyik fő célja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal kapcsolatos, jogszabályban rögzített feladatok ellátása, egyetértési jogot gyakorol az alap felhasználási tervével, támogatási céljaival, pályázati stratégiájával, valamint a pályázati felhívásokkal kapcsolatban, beleértve a pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjét.
A tanács működésének másik fő célja, hogy segítse az állami K+F+I politika stratégiai szintű egységes kezelését, és az ehhez kapcsolódó hazai és EU források felhasználásának összehangolását.
A tanács szakmai hatóköre messze túlterjed a közvetlen hatáskörébe tartozó Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon. Az alap és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) összehangolt stratégiai tervezése kapcsán együttesen évi 60-80 milliárd forint felhasználásáról van szó, és – megfelelő háttérmunka esetén – az Európai Unió 7. keretprogramjában is évi több milliárd forintos összegek hazai elnyerésére számíthatnak Magyarországon a sikerrel pályázók.
Az okmányok átadását követően a tanács tárgyalt többek között a tudomány-, technológia és innováció (TTI) stratégiáról, intézményrendszerről, a pályázatokkal kapcsolatos munkaanyagokról, a testület 2007. évi munkatervének tervezetéről. A stratégiát a kormány március 28-i ülése elé terjeszti a tárca. A kormány február 21-i ülésén már egyszer megtárgyalta a dokumentumot, és azt kérte, hogy a versenyképességi kerekasztal konzultációs céllal tárgyalja meg a stratégiai javaslatot, ami március 22-én megtörtént.
A tanács tagjai – 2007. március 23-tól 2009. december 31-ig – a kormányrendeletben megjelölt hat minisztérium részéről Benedek Fülöp, az FVM szakállamtitkára, Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, Kemény László kormány-főtanácsadó, a Miniszterelnöki Hivatal jelölésében, Kovács Kálmán, a KvVM államtitkára, Manherz Károly, az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára, Ungár László, a Szent István Kórház főorvosa az EüM jelölése alapján.
A jogszabályban megjelölt további három szervezet jelölésében a tanácsa tagja Meskó Attila, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára, Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori konferencia elnöke és Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.
A szakma meghatározó szövetségeinek, kamaráinak javaslata alapján a tanács tagja ifj. Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója, Magyar Biotechnológiai Szövetség képviseletében, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) társelnöke és Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke, Lepsényi István, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, Vámos Zoltán, a General Electric Rt. technológiai igazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselője.
A tanács elnöke Várkonyi Attila, a FastVentures Kft. ügyvezetője, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) delegáltja. Állandó meghívottként részt vesz a munkában Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke és Egyed Géza, a GKM gazdaságfejlesztési szakállamtitkára.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.