A 27 tagú unió és a 13 tagú euróövezet arculata
Az Európai Unió lakossága hétfőn 6 százalékkal 492,8 millióra gyarapodott 463,5 millióról, a 21,6 milliós Románai és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatlakozásával, közölte becslését az EU statisztikai hivatala. Az euróövezet lakossága 316,6 millióra nőtt a 2 millió lakosú Szlovénia január elsejei belépésével.
A 25 tagú EU lakossága 2005-ben 4,4 ezrelékkel nőtt, Romániáé 2,2 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé 5,5 ezrelékkel apadt, a természetes fogyást/növekedést és a vándorlást összeszámítva. A két új taggal együtt az EU lakossága 4,0 ezrelékkel nőtt volna 2005-ben.
Az EU lakossága 2005-ben nettó bevándorlás révén 3,6 ezrelékkel nőtt, Romániáé nettó kivándorlással 0,3 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé nem változott. 2005-ben az EU lakossága természetes módon 0,8 ezrelékkel nőtt, Romániáé 1,9 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé 5,5 ezrelékkel fogyatkozott.
A 25 tagú EU-ban a születéskor várható élettartam férfiaknál 75,8 év, nőknél 81,9 év volt, Romániában 68,2 év, illetve 75,4 év, Bulgáriában 69 év, illetve 76,3 év. Így a 27 tagú EU-ban az átlag 75,4 évre, illetve 81,5 évre csökkent a jelenlegi helyzet szerint.
A 25 tagú EU-ban 2005-ben az egy nőre jutó gyermekek száma tavaly átlagosan 1,52 volt, Romániában 1,32, Bulgáriában 1,31. A csecsemőhalandóság a 25 tagú EU-ban 2005-ben ezer élveszületésenként 4,5 volt, Romániában 15 ezrelék, Bulgáriában 10,4 ezrelék. Így a 27 tagú EU átlaga 5 ezrelékre romolhat.
A 25 tagú EU GDP-je 2005-ben 10,847 billió euró volt, Romániáé 79 milliárd euró, Bulgáriáé 21 milliárd euró. 2005-ben az EU-ban az átlagos gazdasági növekedés 1,7 százalékos, Romániában 4,1 százalékos, Bulgáriában 5,6 százalékos volt, de gazdaságuk szerény mérete miatt ez nem változtatott volna az EU-átlagon. Egy főre számítva a román GDP az EU-átlag 34 százalékát, a bolgár a 33 százalékát tette ki.
Az EU-ban 2005-ben a bruttó értéktöbblet 1,9 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,2 százaléka az iparból, 71,9 százaléka a szolgáltatásokból. Romániában az arány rendre 10,1 százalék, 35 százalék, illetve 54,9 százalék volt, Bulgáriában 9,3 százalék, 30,7 százalék, illetve 60,7 százalék.
Az EU-ban 2005 végén a munkanélküliség átlagosan 7,9 százalékos volt, Romániában és Bulgáriában kisebb: 7,6 százalékos, illetve 7,4 százalékos. Ellenben a foglalkoztatás az EU-ban 64,6 százalékos volt, miközben Romániában 59,6 százalékos, Bulgáriában 59,1 százalékos.
Az EU-ban tavaly, azaz 2006-ban a második negyedévben a munkaképes korú lakosság 23 százalékának volt felsőfokú végzettsége, Romániában 12 százalékának, Bulgáriában 22 százalékának.
Utolsó, 2003-as és 2004-es adatok szerint az EU-ban a GDP 5,2 százalékát költik közforrásból oktatásra, illetve minden forrásból 1,86 százalékát kutatásra-fejlesztésre. Ez az arány Romániában 3,4 százalékos, illetve 0,39 százalékos, Bulgáriában 4,2 százalékos, illetve 0,51 százalékos.
Szlovéniát az euróövezettel vetette egybe az EU statisztikai hivatala. 2005-ben a 12 tagú euróövezet lakossága 5,3 ezrelékkel nőtt, Szlovéniáé 2,9 százalékkal gyarapodott.
2005-ben az euróövezet lakossága nettó bevándorlás révén 4,3 ezrelékkel nőtt, Szlovéniáé 3,3 százalékkal gyarapodott. 2005-ben az euróövezet lakossága természetes módon 0,9 ezrelékkel nőtt, Szlovéniáé 0,3 ezrelékkel fogyott. A 12 tagú euróövezetben a születéskor várható élettartam férfiaknál 76,8 év, nőknél 82,8 év volt. Szlovéniában ez 74,1 év, illetve 81,3 év. Így a 13 tagú euróövezetben az átlag nem változik.
A 12 tagú euróövezetben az egy nőre jutó gyermekek száma 2005-ben átlagosan 1,51 volt, Szlovéniában 1,26. A csecsemőhalandóság a 12 tagú euróövezetben 2005-ben ezer élveszületésenként 4,1 volt, Szlovéniában szintén 4,1 ezrelék.
A 12 tagú euróövezet GDP-je 2005-ben 7,999 billió euró volt, Szlovéniáé 28 milliárd euró. 2005-ben az euróövezetben az átlagos gazdasági növekedés 1,4 százalékos (a korábban ismert 1,3 százalékról módosítva), Szlovéniában 4,0 százalékos volt. Szerény mérete miatt a szlovén gazdaság sem változtatott volna az átlagon. Egy főre számítva az euróövezeti GDP az EU-átlag 106 százalékát, a szlovéniai a 82 százalékát tette ki.
Az euróövezetben 2005-ben a bruttó értéktöbblet 2,0 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,5 százaléka az iparból, 71,5 százaléka a szolgáltatásokból. Szlovéniában az arány rendre 2,5 százalék, 34,1 százalék, illetve 63,4 százalék volt.
Az euróövezetben 2005 végén a munkanélküliség átlagosan 7,7 százalékos volt, Szlovéniában 5,4 százalékos. A foglalkoztatás az euróövezet átlagában 64,5 százalékos volt, Szlovéniában 67,1 százalékos.
Az euróövezetben tavaly, azaz 2006-ban a második negyedévben a munkaképes korú lakosság 23 százalékának volt felsőfokú végzettsége, Szlovéniában 21 százalékának.
Utolsó adatok szerint az euróövezetben a GDP 5,0 százalékát költik közforrásból oktatásra, illetve csakúgy, mint az egész EU-ban minden forrásból 1,86 százalékát kutatásra-fejlesztésre. Ez az arány Szlovéniában 6,0 százalékos, illetve 1,45 százalékos.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.