HVG

"Rám van bízva, hogyan oldom meg a színlelt szerződések ügyét. Szerintem a mi kórházunkban minden rendben van, ha viszont az adóhatóság egy ellenőrzés során majd másként ítéli meg, adócsalásért börtönbe mehetek, mint a szentesi kollégák" - összegezte szorongásait egy fővárosi kórház főigazgatója. Bár idestova több mint két éve ki van tűzve a határidő - 2006. június 30-a -, amely után büntetésre számíthatnak azok a munkáltatók, akik színleltnek minősíthető vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnak orvosokat, az elmúlt napok vitáiból úgy tűnik ki, az egészségügyi intézmények egy része csak most ébredt rá, hogy nem odázhatja el a cselekvést.

A kórházak és rendelőintézetek elsősorban az ügyeletek ellátásra, valamint jellemzően a hiányszakmák, például az altatóorvosi, radiológusi munkakörök betöltésére kötöttek megbízási szerződést szabadfoglalkozású orvosokkal vagy azok vállalkozásaival. A tekintetben nincs is vita, hogy az úgynevezett kettős jogviszony - amikor a doktor délelőtt közalkalmazott, majd ugyanazon a munkahelyen vállalkozó - felszámolandó, amit a kórházak többsége meg is tett. Ugyanakkor egy 2003-as, az egészségügyi tevékenység végzésének lehetséges formáit meghatározó törvény lehetőséget ad arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyon kívül szabadfoglalkozás vagy vállalkozás keretében munkálkodjanak a doktorok; a védekezésre kényszerülő kórházigazgatók most általában erre hivatkoznak. "Ezeket a megoldásokat nem lehet színlelt szerződésnek minősíteni" - mondta a HVG kérdésére Kázmér Tibor, a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórházának főigazgatója. A Szent János 1200 dolgozója közül egyébként mintegy száznak van megbízásos jogviszonya, vállalkozóként pedig mindössze ketten-hárman tevékenykednek.

Csakhogy senki sem lehet biztos benne, hogy a kórházvezetők vélekedésével egyező lesz az adóhatóság álláspontja is. Legalábbis erre utal az egészségügyi tárca némileg távolságtartó állásfoglalása, amelyben nem sok értelmét látja a szakma által sürgetett, a munkaügyi és a pénzügyi tárca által az "eljáró hatóság számára ajánlást tartalmazó irányelv" kidolgozásának. Ez ugyanis sem az ellenőrző hatóságokat, sem a bíróságokat nem kötelezi - szól a minisztériumi érvelés. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában július 5-én lezajlott vitában mégis az körvonalazódott, hogy ha jócskán megkésve is, de szükség volna némi tisztázó egyeztetésre, mert az egészségügyi munka sajátosságai, ha kivételezést nem is, de legalább valamifajta belátást igényelnének a jogalkalmazóktól - összegezte Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke.

Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy az egészségügyben dolgozók mekkora köre végez közreműködői szerződéssel munkát, egyes becslések 20 százalék körülire teszik az érintettek arányát. Ami azonban a hatóságok szerint a közteherviselés vagy a kötelezően előírt maximum heti hatvanórás foglalkoztatási korlát alóli kibújás, az a kórházak számára az egyetlen lehetőség a működőképesség fenntartására. Egyrészről az intézmény így képes a közalkalmazotti bértáblában foglaltaknál többet fizetni a hiányszakmák nélkülözhetetlen közreműködőinek, másrészt megspórolja a bér közterheit vagy annak egy részét. Ugyanakkor lehetőséget nyújt a rosszul fizetett közalkalmazottaknak, hogy például más intézmény(ek)ben pluszmunkával egészítsék ki a jövedelmüket, és leírhassák továbbképzési költségeiket is.

A kezdő orvosok közalkalmazotti bértáblában minimálisan garantált illetménye havi bruttó 123 200, a szakvizsgázott orvosé 137 500 forint. Az összeg háromévente a jogszabályban rögzített szorzószám alapján emelkedik, így például egy 16-18 éve a pályán lévő szakorvos besorolása a bértábla alapján 178 750 forint. Ettől az egyes intézmények felfelé eltérhetnek, feltéve, hogy erre van pénzügyi fedezetük. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikája szerint a múlt év utolsó negyedévében az átlagos orvosi alapbér havi 191 ezer forint volt, ezt fejelték meg csaknem egyharmaddal az illetménypótlékok, illetménykiegészítés, ügyeleti, készenléti és túlmunkadíj, így a teljes havi bruttó keresmény átlagosan 265 500 forint volt. Ezzel nagyjából összhangban van az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szakma szerinti bérstatisztikája, amely a kórházakban jellemzően foglalkoztatott szakorvosok esetében - a köz- és versenyszférát is figyelembe véve - 212 ezer forintos alapbért és 288,5 ezer forintos átlagkeresetet mért a múlt évben (lásd táblázatunkat a 71. oldalon). A vidéki intézmények szemlátomást nagyobb gondban vannak, mint a fővárosiak, mivel ott az orvosoknak kevesebb lehetőségük kínálkozik a kölcsönös átdolgozásra. Sőt a szakmai szóbeszéd szerint egyes intézmények úgynevezett falszerződésekkel érik el, hogy legalább papíron meglegyen a működési engedélyükhöz szükséges szakorvosi gárda létszáma, mivel kórházáról egyetlen fenntartó - azaz önkormányzat - sem hajlandó lemondani.

"Az ellátás biztonsága érdekében sikerült pár hetes türelmi időt kérni az orvosoktól, de megoldás híján a betegellátást veszélyeztető orvoshiány alakulhat ki - állítja Antal Gabriella, a sátoraljaújhelyi városi kórház igazgató főorvosa. Ha nem sikerül megoldást találni, akkor meg kell szüntetniük az aktív fekvőbeteg-ellátást, és jelentősen csökkenteniük kell a szakrendelések, a műtétek számát. Márpedig a 438 ágyas, a 125 ezer lakosú kistérséget ellátó városi kórházhoz a legközelebbi kórház - a miskolci - 80 kilométerre fekszik. A kiskórház mind a 35 főállású orvosának túlmunkáját, továbbá 25 részmunkaidős orvosát érinti a színlelt szerződések megszüntetésére hozott verdikt, ami miatt július 1-jével mindenkivel felbontották a korábbi megállapodásokat. Egyelőre teljesen zavaros a helyzet, miként folytathatják munkájukat. Antal Gabriella szerint az ajánlott megoldásokkal korábbi bérük harmadáért kellene ellátniuk ugyanazt a feladatot.

A kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházban felbontották, de rögvest újraírták az orvosok szerződéseit. A 7,5 milliárd forint költségvetésű, 987 ágyas Somogy megyei intézményben 187 fő dolgozik közalkalmazottként, 91 orvos pedig szerződéses jogviszonyban, akik közül többen - a szomszédos kórházból érkezve - a sürgősségi betegellátásban végeznek el feladatokat részidőkben. Ők a továbbiakban is vállalkozásban, közreműködési vagy szabadfoglalkozásúként kötött szerződéssel végzik eddigi feladataikat. A kaposvári kórház jogásza, Dobos Pál a módosított szerződésekről annyit volt hajlandó elárulni, hogy azt legalább tíz pontban az új elvárásokhoz igazították, amihez az adóhatóságtól és az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelettől is kértek állásfoglalást. Az előbbitől még nem kaptak választ, az utóbbi állásfoglalása pedig szerinte nem egyértelmű.

Szinte biztosnak látszik, hogy az ősszel már alig akad kórház, amelyet a közreműködői szerződések átalakítása foglalkoztat majd. Ennél sokkal súlyosabb gondjaik lesznek ugyanis. A finanszírozás sajátosságából következően október lesz az első hónap, amikor a kórházak a június végén bejelentett megszorítások következményeivel szembesülnek. "Az ősz mindig nehéz, mert ekkor kapjuk meg a kis forgalmú nyári hónapok után járó fizetséget, viszont ekkor van a legtöbb beteg és a legtöbb kiadás" - magyarázta Varga Piroska, a Fővárosi Szent Imre Kórház minőségbiztosítási igazgatója. Az idén még a megszokottnál is nehezebb lesz a helyzet; júliustól a tavalyi teljesítmény 95 százalékát finanszírozza csak az egészségbiztosító, egyúttal megszűnik a többletteljesítmény térítése is. Továbbá: egyes betegségek esetében csökkent a térítés alapjául szolgáló pontérték. "Ez összességében havi 5 milliárd forintos forráskivonást jelent" - becsülte az intézkedések hatását a HVG-nek Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a három tétel együtt 15-18 százalékos elvonással egyenértékű. Egy nagyobb megyei kórháznak akár 1 milliárd forint bevételkiesést is okozhat az új szabályozás. Ám közben a kiadások is megugranak, részben a közreműködői szerződések átalakításával, részben pedig az energiaárak és az áfa növelése, valamint a felpörgő infláció következtében.

A megyei kórházak és az öt legnagyobb fővárosi kórház azonnal egyeztetést kért az egészségügyi minisztertől. Egyes intézmények pedig jelezték, készek az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen az éves költségvetésüket nem ilyen feltételekkel tervezték meg, ellátási kötelezettség terheli őket, ám a megszorítások arra szorítják őket, hogy elküldjék a betegeket, vagy növeljék a várakozási időt. A Magyar Kórházszövetség egyre romló pénzügyi helyzetet jelzett már az év eleji, a vállalkozói szerződések körüli mizériát megelőző felmérésében is. E szerint 115 intézménynek több mint a fele a pénzügyi válságban lévők kategóriájába tartozik, azaz kötelezettségei meghaladták az államháztartási törvény által megengedett, egyhavi dologi kiadásoknak megfelelő összeget, és csupán 26 kórház működött tartalékkal.

Az elmúlt évtizedben sehogyan sem jött létre az intézménytulajdonosok és a szakma képviselői között konszenzus arról, mely intézmény szűnjön meg, alakuljon át, olvadjon össze, csökkentve a felesleges, párhuzamos kapacitásokat. Mivel a nagypolitikai és a helyi érdekek minduntalan megakadályozták a szelekciót, most végső lehetőségként jön a fűnyíró, amely mindenkitől ugyanannyit nyes majd le. "Csak a piac kényszerítheti ki az eddig elszabotált szerkezetátalakítást, igaz, nagy véráldozatok árán" - véli Mihályi Péter, az SZDSZ egészségpolitikusa. Az ő víziója szerint majd a tulajdonosoknak - így elsősorban az önkormányzatoknak - kell a zsebükbe nyúlniuk, ha fenn akarják tartani saját gyógyító intézményüket.