Csaknem 4600 aláírás áll már azon a petíción, amelyben a szentesiek arra kérik Sólyom László köztársasági elnököt, gyakoroljon kegyelmet, és függessze fel a város traumatológusának, valamint volt kórházigazgatójának börtönbüntetését. Geönczeöl Tibort, a sebészeti osztály korábbi vezetőjét ugyanis a közelmúltban fizetségért végzett, de az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak (OEP) is elszámolt műtétek miatt három év börtönre és 6 millió forintos pénzmellékbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság, emellett két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Egykori főnöke, a Szentesi Kórház volt igazgató főorvosa, Kovács Ágnes - akit a vizsgálódás idején választottak meg a Magyar Kórházszövetség elnökének (HVG, 2002. március 16.), majd az ügy miatt rövidesen távozni kényszerült - másfél év börtönt és 2 millió forintos pénzmellékbüntetést kapott, továbbá két évre őt is eltiltották a közügyek gyakorlásától.

A petíció kezdeményezői elismerik, hogy az ügy részleteiről nem sokat tudnak, azt viszont állítják, hogy az elítélt orvosok példaértékű szakmai tevékenysége, embersége alapján biztosak benne, ők csak segíteni akartak, nem pedig kárt okozni. Egészen másként látták viszont a történteket az eljáró hatóságok. Az OEP feljelentése nyomán indult ügyben elsőfokon a Szegedi Városi Bíróság mondta ki, hogy az osztályvezető és a kórházigazgató csalást és magánokirat-hamisítást követett el. A másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság a korábbi büntetéseket súlyosító jogerős ítélete szerint Geönczeöl a sebészeti osztály vezetőjeként 1997-2001 között összesen 173, főként a volt Jugoszlávia határ menti településein élő, általában 60 év feletti, jugoszláv állampolgárságú beteget műtött meg. Az előre egyeztetett időpontban műtött páciensei kórházi felvételi lapjain mindegyik esetben az állt: "elesett Szentesen, csípőjét vagy térdét beütötte". Így a csak papíron sürgősségi ellátás költségeit - öt év alatt több mint 65 millió forintot - az OEP fizette ki.

Jól járt persze a sebész is, mert - mint a jogerős ítéletben áll - alkalmanként 500-600 német márkát kapott a beültetett protézisekért, ezzel folytatólagosan és üzletszerűen különösen nagy kárt okozó csalást, valamint magánokirat-hamisítást követett el. Geönczeöl az eljárás során mindvégig tagadta, hogy pénzt fogadott volna el, de 13 tanú vallomása, valamint a sebész bankszámlájának változásai kétséget kizáróan meggyőzték a bíróságot. Kovács - aki az ítélet szerint tisztában volt vele, hogy a nem magyar állampolgárságú betegek kórházi dokumentációja valótlan adatokat tartalmaz, s ennek ellenére továbbította azokat az OEP-nek - társtettesként követte el a csalást és a magánokirat-hamisítást. Arról viszont nem tudott, hogy a traumatológus a protézisek beültetését pénzért végezte.

Az aláírásgyűjtők érzéseivel ellentétben az ítélet nem tekinthető kirívóan súlyosnak. A traumatológus által elkövetett cselekmény büntetési tétele öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Geönczeöl éppen az életkorának és orvosi munkája minőségének köszönhette, hogy a törvényi minimumnál is kisebb büntetést kapott. A börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére viszont a törvény már nem ad lehetőséget.

Az OEP tájékoztatása szerint a sürgősségi ellátással való visszaélésnek másutt még csak a gyanúja sem merült fel, csalásé azonban igen. A közelmúltban négy várpalotai orvossal szemben emelt vádat a Veszprém Városi Ügyészség: a sebészek plasztikai műtéten átesett pácienseik kórházi kezelésének idejét hosszabbították meg papíron, amivel 15 millió forintos kárt okoztak az OEP-nek.

PÁLMAI ERIKA