A dollár erős gyengülésének korrekciója pár napon belül lezajlott, ma a piaci szereplők nem várnak ismételt jelentős elmozdulást. Közben az elemzők egymásnak homlokegyenest ellentmondó várakozásokat tesznek közzé; azaz nagy a tanácstalanság. A hazai piacon sem más a helyzet, itthon sincsenek jelentős mozgások, ha csak a forint csütörtök esti, péntek reggeli kisebb megingására nem gondolunk, de ez sem jelent még trendfordulót, csak kisebb lokális mozgást. Vagy mégsem? A továbbiakban szeretnénk megragadni az alkalmat arra, hogy ebben a helyzetben megmutassuk a kitörési irányokat.

Devizapiac. Mint várható volt, a dollár gyengülése megállt a többi vezető devizával szemben. Ennek oka, hogy az amerikai gazdasági növekedés adata a felülvizsgálat szerint jobb lett, mint az előzetes adat, valamint a kanadai ingatlanpiaci helyzet meglepően jó képet mutat. A foglalkoztatás is javul, hiszen az új munkahelyek száma is jelentősen bővült. Ez biztató ugyan, de nem érdemes megvizsgálni, hogy a munkahelyek létesítéséről született döntések mögött milyen gazdasági tevékenységek húzódnak meg.

Ebből az látható, hogy az exportban erősen érdekelt cégek, vállalkozások ítélik meg helyzetüket úgy, hogy most érdemes bővíteni a termelést. Erre a gyenge dollár lehetőséget teremt, így valós a feltételezés, hogy a gyenge zöldhasú jótékonyan hat majd a jövőben is a gazdasági növekedésre. Közben az ingatlanpiaci helyzet is stabilizálódni látszik.

Ezen körülmények arra engednek következtetni, hogy a dollár gyengülése erősen korlátos a jövőre nézve, így ma a dolláreszközök vételét javasoljuk. A jövőben az 1,28-as EUR/USD, illetve a 200 fölötti USD/HUF szinteket könnyen elérhetjük.

A hazai piacon kialakult helyzet sem könnyíti meg a befektetők helyzetét, de nem szabad elfelejteni, hogy a mai szintek a korábbiakban kialakult szinteknél ugyan erősebb forintot jelentenek, de a hosszú távú átlagnál gyengébb szinteken forog. Az a kérdés tehát, hogy milyen arányt mutatnak a makrogazdasági folyamatok, illetve a forint árfolyama?

Ma azt látjuk az árfolyamban, hogy a várakozás erősebb, mint a pillanatnyi makrogazdasági helyzet értékelése. Tehát fundamentális alapon a forintnak gyengülnie kell, de nem szabad elfelejteni, hogy a rövid távú piaci folyamatok nem mindig követik a fundamentumokat, illetve azok változásait. Ennek ellenére ma azt javasoljuk, hogy a forint eszközökkel szemben a deviza eszközök arányát érdemes növelni. Ennek oka, hogy a fejlett piaci befektetések hozama is emelkedett az előző évekhez mérten, miközben a hazai befektetések hozama nem emelkedett ezekkel egyenes arányban. És ezt fokozza, hogy a konvergencia program megvalósulása sem fog zökkenők nélkül végbemenni, még pozitív végkimenetel esetén is lesznek átmeneti gyenge periódusok.

Ma dollár és euró alapú kötvények irányába érdemes terelni megtakarításainkat.

Kötvénypiac. A kötvénypiacon szinte semmi nem változott, de a mai helyzetben ez inkább szerencsés, mint szerencsétlen előzmény jövőbeni befektetéseinket tekintve. Arról van szó, hogy a magas amerikai kötvényárak jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a legkockázatmentesebbnek tekintett piacon extrahozamot érhessünk el, amit csak fokoz a dollár esetleges erősödése.

Miről van szó? Ha feltételezzük a dollár erősödését, amit a vártnál kisebb GDP növekedési ütem csökkenés, csökkenő hiányadatok (gyenge dollár), illetve az iraki esetleges kivonulás, vagy katonai létszámcsökkentés együttesen válthat ki, akkor a befektetők jelentős része kivonhatja a kockázatosabb piacokról befektetéseit és – magas hozam mellett – az Egyesült Államokban fektet majd be.

Ez egyrészt kedvez a dollár alapú befektetéseknek (hozamcsökkenés), illetve leértékelheti a feltörekvő piaci devizákat. A forint alapon számolt megtérülés tehát jelentősen meghaladhatja a ma mérhető szinteket. Ebből következik, hogy a dollárban denominált kötvények vételét javasoljuk, de aki esetleg kevesebb kockázatott hajlandó vállalni, az európai kötvényekkel is próbálkozhat. Itt a kisebb kockázat természetesen kisebb várható hozamot is jelent.

A hazai piacon sem történt változás, a rövid oldal hozzászegeződött a 8 százalékos szinthez és innen nem is fog eltávolodni mindaddig, amíg az MNB nem változtat az alapkamat szintjén. Nagyobb változás csak akkor lehet, ha a fentebb vázolt okok miatt a nemzetközi tőkeallokációs folyamatok arra késztetik a külföldi befektetőket, hogy kivonják befektetéseiket. Az ekkor fellépő hozamemelkedést az esetleges makrogazdasági megtorpanás a konvergenciában csak fokozhatja.

A helyzet azt mondatja velünk, hogy csak a rövid (3 hónapos) kötvények, diszkont kincstárjegyek tartása ajánlott, a hosszabb futamidők ma nem kecsegtetnek átlag feletti megtérüléssel.

A fejlődő térségek helyzete hasonlít a hazai helyzethez, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a fejlődő régiók jellemzője általában, hogy a makrogazdasági helyzet folyamatosan javulóban van. Ezért az esetleges tőkekivonás kevésbé érinti érzékenyen ezeket a piacokat, különösen az orosz piacot tekintve, hiszen az olajár stabilan magas szintje itt erősebben meghatározó a befektetési döntésekben, mint az EUR/USD változásai.

Részvénypiac. A részvénypiacok továbbra is csak toporognak, nem történik érdemi, trendszerű változás, mivel a gyors deviza-árváltozások a vállalati eredményekben még nem mutatkoznak, így könnyen előfordulhatna, hogy olyan vállalatok részvényeit kellene eladni, amelyek kimagasló számokkal rendelkeznek, illetve ennek ellenkezője is igaz; pillanatnyilag gyenge eredményességű cégek részvényit kellene megvenni. Általában a részvények vételével a vállalat jövőjét vesszük meg, tehát eddig minden rendben is lenne. Csakhogy a piaci elemzők és a kereskedők nem biztosak abban, hogy a vezető devizák most kialakult árfolyamai sokáig fennmaradnak, így inkább kivárnak, nem kockáztatnak addig, amíg meg nem bizonyosodnak arról, hogy várakozásaik nagy valószínűséggel teljesülnek majd.

Ez a helyzet a hazai piacon is; az árak napról-napra ugyan jelentősen képesek változni, de határozott trend nincs. Ez annak köszönhető, hogy a spekulánsok mozgatják a piacot, de a hosszú távon gondolkodó befektetők kivárnak.

A lassan felfelé mozgó index minden valószínűség szerint nem éri el a 24 000 pontos szintet, de lefelé elég komoly tere van a mozgásnak, ami azt jelenti, hogy a 22 000 szintig minden további nélkül gyengülhet a hazai piac.

Mik lehetnek a kiváltó okok? Ez sokrétű kérdés, amelyre bonyolult válaszolni, de címszavakban mégis kísérletet teszünk rá; a gazdasági megszorítások növekedést rontó hatása, a nemzetközi tőkeallokációs folyamatok, a feltörekvő piaci kockázati felár ismételt csökkenése, megtorpanás a konvergencia-folyamatban és még sok-sok tényező együttes hatása eredményezheti az árak esését a BÉT-en.

Az említett okok ma nem kényszerítő erejűek az eladások tekintetében, így ma a tartást javasoljuk, csak a Mol, és az OTP esetében javasolunk vételt. A feltörekvő piacokon a korábbi sztárok közül a kínai, az orosz részvények teljesítményének további javulására számítunk, de a dél-amerikai piacokra is érdemes odafigyelni, mivel itt is jelentős a növekedési potenciál. Itt a kockázatokat fokozza, hogy ez a térség különösen érzékeny az amerikai konjunktúra változásaira.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3H. tartás, többi futamidő: eladás

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: eladás

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: tartás

- Egyéb feltörekvők: Kína, Dél-Amerika: vétel, Kelet-Európa: eladás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: tartás, OTP, Mol: vétel,

Befektetési alapok:

Ingatlanba fektető részvény alapok (EUR-ban denominált)