2006. november. 06. 18:10 MTI Utolsó frissítés: 2006. november. 06. 17:36 Gazdaság

A hitelezők a Csalagút felszámolását fontolgatják

Az Eurotunnel felszámolásának kezdeményezését fontolgatják a cég hitelezői, mivel ez a várakozásaik szerint több pénzt hozna vissza számukra, mint az Eurotunnel – bizonytalannak ítélt – szanálási terve, írta a Guardian, az ügylethez közelálló forrásra hivatkozva.

A Eurotunnel először a múlt csütörtökön szellőztette meg egy új cég alapítását, amelyhez szükséges lenne a jelenlegi cég felszámolása. A hitelezők jóváhagyása a tervhez még novemberben várható. Júliusban már csődvédelmet kért a La Manche csatorna alatti alagutat üzemeltető brit-francia Eurotunnel társaság, miután kudarcba fulladtak a hitelezőkkel folytatott átütemezési tárgyalások. Megnyugtatták az utazóközönséget: bármi történjék is, a vonatok közlekedni fognak.

A társaságnak 6,2 milliárd font tartozása halmozódott fel az elmúlt években. A jelentős hitelekkel megtámogatott hatalmas tenger alatti beruházás anyagilag sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a tervezetthez képest jóval többe, 10 milliárd fontba került a beruházás, és megkésve indult a közlekedés az alagúton, majd a forgalom is elmaradt a várttól.

Az Eurotunnel idén májusban előzetes megállapodásra jutott főbb hitelezőivel a tartozások átütemezéséről, végül azonban meghiúsult az egyezség, a társaság közleménye szerint elsősorban a Deutsche Bank miatt. A pénzintézet a köréje tömörült pénzintézetekkel együtt egy másik, egyelőre nem ismertetett megoldást szorgalmazott.

A májusi megállapodás lényege az volt, hogy a Barclays, a Goldman Sachs és a Macquarie a cég adósságát 2,9 milliárd fontra (5,45 milliárd dollár) csökkenti, és egy új cég jönne létre a meglévő részvények aukciójának és részvénycserének a lebonyolítására.

Egyszerre 15 fokozattal, csődközeli szintre minősítette vissza az eddigi közepes befektetői osztályzatról a La Manche-csatorna alatti vasúti alagutat üzemeltető brit-francia Eurotunnel társaságot a Standard & Poor's, miután összeomlottak a tárgyalások a cég és hitelezői között.

A nemzetközi hitelminősítő londoni közleménye szerint az Eurotunnel előresorolt, fedezettel felvett bankadósságainak hosszú távú besorolása az eddigi "BBB"-ről egyenesen "C"-re zuhant vissza.

A "BBB" a bizonyos megszorításokkal még befektetőinek tekintett "BBB" sáv középfoka; a "C" már rendkívüli adóskockázatokra figyelmezteti a befektetőket, és csak két fokozatra van a fizetésképtelenséget jelző "D" besorolástól.

A Standard & Poor's szerint a Eurotunnel és fő hitelezői által májusban elért refinanszírozási megállapodással még meg lehetett volna őrizni a cégnél kint lévő fedezett hitelek értékét. Az azonban, hogy a megállapodást a héten a hátrébb sorolt hitelezők elutasították, "igen jelentős mértékben bizonytalanná teszi", hogy miként lehet majd kezelni a Eurotunnel adósságát, áll a hitelminősítő londoni elemzésében.

A brit-francia részvénytársaság tavaly 541 millió fontos (793 millió euró) bevételt ért el, 1 százalékkal többet a 2004-es 538 milliónál, a bevétel első ízben emelkedett 2002 óta. Az első félévről 87 millió fontos veszteséget jelentett a cég, 18 százalékkal kisebbet az egy évvel korábbi, 105 millió fontos hiánynál. Az üzemi vesztesége, 74 millió font, ellenben 19 százalékkal nagyobb volt a 2004-es első félévinél.

Tavaly összesen 16 millióan keltek át az alagúton. Az 50 kilométeres alagutat Franciaország és Nagy-Britannia között 1994-ben nyitották meg.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.