Főleg számítógépek és mobiltelefonok, azaz kis helyigényű, ám nagy értékű termékek forgalmazásánál alkalmazzák azokat az áfa-csalási technikákat, amelyekkel az Európai Unió valamennyi tagállamában szembetalálják magukat a hatóságok – derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik - áfa-csalásokat ismertető - elemzéséből. A csalók kihasználják, hogy a tagállamok közötti szállítás forgalmi adómentes. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a visszaélők nem fizetik be.

De nemcsak a be nem fizetett áfával rövidítik meg az államot, előfordul, a be sem fizetett adót igénylik vissza: ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik résztvevő cége reexportálja, s ezután igényli vissza az áfát. Az NBH dokumentumából kiderül, hogy az elmúlt években főleg az EU-n kívüli országokba (például Dubaiba) irányult ez a fajta export, ahonnan aztán visszaimportálták az árut valamelyik EU-tagországba. A titkosszolgálat szerint ebbe a számos alkalommal megismételt, „körhinta” néven ismertté vált csalássorozatba szervezett bűnözői és terrorista csoportok is bekapcsolódtak, miközben a módszer is tökéletesedett: az elkövetők már számítógépen létrehozott virtuális üzleteik után igénylik vissza az adót. Az áfa csalási technikák között Magyarországon is népszerű a körbeszámlázásos csalás. Jellemzően azonban ezekben az ügyletekben nem a „könnyebb megoldásnak látszó” EU-n belüli termékértékesítéssel találkozik az adóhatóság, hanem harmadik országba irányuló exporttal.

Az áfa-csalásokban utazó cégek dolgát könnyíti meg, hogy a belső határokon áthaladó áruk határregisztrációjának megszüntetése, a szolgáltatások kereskedelmének bővülése és az elektronikus kereskedés elterjedése az Európai Unión belül bonyolulttá tette a forgalmi adó nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációt.

Magyarok körében is népszerű

„Az APEH számos, az EU-ból importáló céget ellenőrzött. Közülük többnél is felmerült az adócsalás gyanúja, amit a tagállamoktól kapott adatok is megerősítettek” – mutat rá az NBH.

Mint azt az adóhatóságtól megtudtuk, az APEH kiemelten figyeli az unión belüli adómentes értékesítések jogszerűségét, illetőleg az EU-n belüli beszerzés esetén azt, hogy teljesítették-e az adófizetési kötelezettséget. Azaz önmagában az EU-n belüli kereskedelem vizsgálatára csak kivételes esetekben kerül sor - például ha az adóhivatal bejelentést kap, vagy valamelyik társhatóság megkeresi.

Mint megtudtuk, az APEH gyanús jelként értékeli például, ha az adóhatóság a cég képviselőjét nem találja, a székhelye nincs az adóhatósághoz bejelentve, vagy amennyiben a társaság a cégbírósághoz cégbejegyzési kérelmet nem nyújtott be, a kérelmét jogerősen elutasították, illetve a cégeljárást jogerősen megszüntették. Gyanúra adhat okot az is, ha a cégbejegyzésre hamis, vagy lopott iratok alapján került sor, ha a számlában feltüntetett étékesítés a valóságban nem történt meg, vagy a számlán szereplő felek között nem volt üzleti kapcsolat, netán a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.

„Az áfa csalás legjellemzőbb előfordulása a számítástechnikai alkatrészek, a ruházati cikkek, a mobil telefonok kereskedelmében figyelhető meg.  Az áfa csalók gyakran az adóminimalizálók köréből kerülnek ki, akik igyekeznek az adóhatóság elől elbújni” – tájékoztatta a hvg.hu-t az APEH, hozzátéve: fokozottan odafigyelnek az újonnan alakulókra, annak érdekében, hogy a kifejezetten áfa csalás érdekében létrejövőket kiszűrjék.

Milliárdos biznisz

A csalások értékének robbanásszerű emelkedését jól jellemzi, hogy éves szintje eléri az unió agrárköltségvetés értékét, és ötszöröse a foglakoztatásra vagy a szociális kiadásokra fordított összegeknek. Az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa szerint az Európai Unióban évente 200-250 milliárd euró vész el az adócsalások következtében, s ebből 60 milliárd euró a veszteség áfa-csalások miatt. Ez utóbbi összeg különösen gyorsan nő, az adócsalások terén az EU ezt tartja az első számú veszélynek. Az Európai Unión belül az összes vállalkozás 2 százalékára tehető az áfa-csalással foglalkozó cégek száma. Az NBH elemzése szerint különösen aggasztó, hogy közülük számos vállalat van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.

A legnagyobb kárvallott Németország, mivel a veszteségek közel harmada – mintegy 20 milliárd euró – ott képződik. Egyes feltételezések szerint azonban az egész Európát érintő csalások okozta kár jóval nagyobb, mint amennyit a kormányok elismernek. Az angol költségvetés például 2005-ben mintegy 5 milliárd font veszteséget szenvedett el, ami 2006-ban megduplázódott. Ez a brit kormány által beszedett forgalmi adó 6,5 százalékát jelenti – emlékeztet az NBH dokumentuma. 

Ahogy arra az elemzés rámutat, a jellemző módon bűnszervezetben megvalósított visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export , illetve a "hiányzó kereskedő" eljárások. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfa kulcsot alkalmaz a kivitelre, ugyanakkor adó visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó megfizetése nélkül. A biztonságosabb változatban valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.

Hatékonyság

Az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának a tavalyi évet értékelő jelentése szerint 2005-ben az unió „rendőrsége” 452 esetben folytatott nyomozást, melynek pénzügyi kihatását 1,9 milliárd euróra becsülik, és 203 millió elcsalt, elsikkasztott eurót szerzett vissza, ami éves rekordot jelent. „Az Európai Unió költségvetését nem csupán az EU-n belüli csalások veszélyeztetik. Egyre több figyelmet kell fordítanunk határainkon túlra, amennyiben eredményesen kívánunk fellépni a csalás és a korrupció ellen. Az unió pénzügyi érdekeinek védelmében az OLAF számíthat partnereire a tagállamokban és a tagjelölt országokban. Mindazonáltal kiterjesztjük és erősítjük kapcsolatainkat a harmadik országokkal és az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetekkel” – jelentette ki Franz-Hermann Brünert, az OLAF főigazgatója.

A bűnszervezetben megvalósított áfa-csalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő" módszere . Ebben az esetben egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmi adó fizetési kötelezettség egy fantom cégnél akkumulálódik. A lánc jellemzően egy exportcéggel zárul. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa visszaigénylésre jogosítja fel. Az áfa visszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz még mielőtt az adóhivatal felfedezhetné, hogy van egy "hiányzó kereskedő" az adásvételi láncban, amely nem tett eleget az áfa fizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe.

Egy másik verzió a "hiányzó kereskedő" helyett a "fizetésképtelen cég" módszerét alkalmazza. Ebben az esetben egy létező cégnél halmozódik fel az áfa fizetési kötelezettség - amelynek nem tesz eleget -, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz, teljesen nincstelen, fél-analfabéta személyekhez kerül, akik semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek.

A "hiányzó kereskedő" vagy a "fizetésképtelen cég" módszerét a leggyakrabban körfolyamatszerűen alkalmazzák, így alakul ki a már említett "körhinta". Ez egyrészt nagyon megnehezíti a felderítést, s miközben nagyon nehéz a hatóságoknak ellenintézkedéseket tenni, a csalók haszna megsokszorozódik.

Van-e ellenszer?

Az áfacsalások elterjedése és az okozott károk miatt az Európai Bizottság szakértői már az elmúlt négy évtizedben fennálló áfa rendszer alapjaiban történő átalakítását is szorgalmazzák. Az egyik javaslat szerint az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne rá a termék árára, hanem az értékesítési lánc végén, amikor a végső fogyasztóhoz kerül. Így csak egy helyen van lehetőség csalásra, amit könnyebb ellenőrizni.

Van olyan elgondolás is, hogy vissza kellene térni a 30 évvel ezelőtti, eredeti elképzeléshez, amely szerint az áfa a közösségen belüli kereskedelemben is, ugyanúgy, mint a belföldi kereskedelemben, rögtön az első értékesítésnél kerüljön rá az árura. Ez ugyanis kizárná a jelenleg alkalmazott csalástípust.

A harmadik lehetőség pedig a fennálló áfa rendszer szigorítása: ez esetben egyszerűen csak növelnék az ellenőrzést, és javítanák az együttműködést a tagállamok adóhivatalai között, illetve az EU-n kívüli országokkal, egyben gyorsítanák az információcserét. Ennél nagyobb feladat lenne az, ha könnyítenék a cégek helyzetét az áfa adminisztrációjának egyszerűsítése révén, mivel ha a jelenlegi, a fogyasztás helyszínét figyelembe vevő rendszer helyett a származási országra helyeznék az alaphangsúlyt, akkor minden uniós tagállam egyetértésével jogszabályt kellene változtatni.