Az érintett magyar tulajdonosok úgy gondolják, jogilag nem tisztázott a helyzet - mondta Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár.

Világosan tisztázni kell, mely ingatlanok tartoznak a bontási döntés hatálya alá, ezek tekintetében megtörtént-e a teljes körű jogi eljárás, volt-e lehetőség a fellebbezésre. Reményét fejezte ki, hogy a horvát hatóságok legalább addig haladékot adnak a bontás folytatására, amíg az ingóságokról a tulajdonosok rendelkezni tudnak.

A horvátországi tengerparton, a Pag sziget közelében fekvő, mindössze kétezres lélekszámú Vir szigetén szerdán kezdték meg a bontását annak a 48 ingatlannak, amely a 70 méteres part menti sávban épült, amit egy 2004-es horvát törvény tilt. A 48 ingatlanból 18-nak magyar tulajdonosai vannak.

Gémesi Ferenc szerint az érintett magyarok egy része úgy gondolja, hogy még nem sikerült kimeríteni a teljes jogorvoslati lehetőséget Horvátországban, vagyis szerintük nem jogerősek a bontási határozatok. A tulajdonosok másik csoportja állítja, az általuk birtokolt épületek, vagy épületrészek 2004 ősze, azaz a vonatkozó törvény hatályba lépése előtt épültek.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Dunai Péter zágrábi magyar konzul a helyszínen, Vir szigetén van és segít a magyar állampolgároknak, többi között az ingóságokról készülő listák elkészítésében.

"Azt gondolom, az is pozitív változás, hogy a helyi önkormányzat jelezte: a vitatott 70 méteres sávon túl eső ingatlanok esetében rendezni kívánják a tulajdonjogi kérdéseket" - közölte Gémesi Ferenc. A szigeten épült több ezer engedély nélkül épült többi ingatlan helyzetének legalizálásáról Ivo Sanader horvát miniszterelnök, valamint a környezetvédelmi miniszter, Marina Matulovic Dropulic is beszélt előző nap.

Arra a kérdésre, hogy horvát lapértesülés szerint magas rangú magyar politikusok, diplomaták is építkeztek jogellenesen Vir szigetén, Gémesi Ferenc azt mondta, hogy erről a külügyi tárcának nincs tudomása, a minisztérium is a sajtóból értesült erről. Utalt arra, hogy Kiss Tibor brüsszeli magyar EU-nagykövet cáfolta a rá is vonatkozó horvát lapértesülést, és a misszióvezető nevében a Külügyminisztérium jogi lépéseket tesz az állítást közlő horvát újsággal szemben.

Gémesi Ferenc szerint további, vagy hasonló bontási intézkedések vélhetően nem lesznek. Kitért arra, hogy az egész kérdéskör magánjogi problémákat foglal magában, a tulajdonos magyar állampolgároknak a horvát hatóságokkal, befektetőkkel lehet vitája, illetve azokkal, akiktől az ingatlanokat vásárolták. Ezekbe a kérdésekbe a Külügyminisztérium vagy a magyar állam nem kíván beavatkozni, de az állampolgári védelem keretében minden fennálló lehetőséget biztosítanak.

Bár az ügy elsősorban magánjogi kérdés, szerencsés lett volna, ha a horvát fél előzetesen tájékoztatja Budapestet a tervezett lépésekről - fogalmazott a külügyi államtitkár.

"Ez a probléma nem része az államközi kérdéseknek, ugyanakkor a januári magyar-horvát együttes kormányülés előkészítése során is jeleztük: magyar értékelés szerint a horvátországi ingatlanszerzés engedélyezési folyamata rendkívül hosszadalmas" - tette hozzá Gémesi Ferenc.