Példátlan megoldásokkal, az alapvető emberi jogok megsértésével élesíti új fegyverét a Fidesz

Csak a múlt század faji törvényei és kitelepítései vagy a kommunista diktatúra disszidenseket sújtó rendelkezései nyújtanak példát arra, hogy az állam kitaszítsa egyes tagjait a nemzet azon közösségéből, amelybe természetes módon tartoznak – állapította meg Pap András László egyetemi tanár, az MTA doktora, miután az Alaptörvény tervezett módosításával felfüggeszthetővé válna bizonyos kettős állampolgároknak a magyar állampolgársága. Az alkotmányjogászok széles köre úgy látja: a nemzetközi jogban

példa nélküli megoldásokkal kísérletezik és alapvető emberi jogokat sért a Fidesz parlamenti képviselőinek legújabb javaslata.

Bár sok esetben porhintésnek tűnnek a populista lózungok, amelyekkel újból feltörik a gránitszilárdságúként hirdetett alapjogokat, valójában az autokratizálódás érhető tetten bennük: a kormány még jobban leépíti a törvényhozás kontrollját, miközben jogi eszközöket szerez tetszőlegesen választott „ellenségei” elhallgattatására.

Napok óta folyik a találgatás, hogy kikre lőhetett az Orbán-kormány, amikor a magyar mellett az unión kívüli állampolgársággal is rendelkezőkben találta meg azokat, akiket kiutasítással fenyegethet. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország védelmezi az állampolgárait, és hogy az állam elsőrendű felelőssége az ember elidegeníthetetlen jogainak védelme. Márpedig e két deklarált kötelezettségét értelemszerűen csak akkor tudja teljesíteni az állam, ha polgárai a saját területén tartózkodnak, illetve tartózkodhatnak, hiszen külföldön nem a magyar törvények és rendelkezések érvényesülnek.

A módosítással tehát az állam teljesen szokatlan és kimondottan zavaros módon arra vindikál magának jogot, hogy egyes tagjait kitaszítsa abból a politikai közösségből, amelybe természetes módon tartoznak – hangsúlyozta Pap András László a HVG-nek –, hiszen magát az államot a terület, a népesség és a szuverén főhatalom együttese hozza létre.

Hogy a gyakorlatban ez a rendelkezés milyen következményekkel fog járni, és hogyan lesz alkalmazható, ha egyáltalán alkalmazni akarják majd, az jogász számára megfejthetetlen rejtély. A nemzetközi jog egyáltalán nem ismeri az állampolgárság felfüggesztésének jogintézményét, hiszen világszerte konszenzus (volt eddig), hogy állampolgárság vagy van, vagy nincs; ez afféle ténykérdés.

Akit viszont nem sikerül ezen a módon eltávolítani, annak marad a rendkívüli jogrend, akár örökre.