Képünk illusztráció. © croatia.hr/Josip Madracevic

A nagykövet elmondta: a jogi helyzet egyértelműnek tűnik, az érintett tulajdonosok már korábban megkapták a bontási határozatokat, s fellebbezéseiket is elutasították már a hatóságok. A diplomáciai képviselet ezzel együtt is megtesz mindent a magyar tulajdonosok érdekeinek képviselete végett - hangsúlyozta. 

Buldózerekkel bontják a szóban forgó épületeket a Pag sziget és Zára városa közelében fekvő szigeten. A horvát televízió jelentése szerint több mint 500 rendőr gondoskodik "az esetleges incidensek megelőzéséről" a bontási munkálatok idején. Bár  tulajdonképpen mintegy tízezer ingatlant építettek fel a szigeten engedély nélkül, és sok ezek között a magyar tulajdonú, a horvát környezetvédelmi minisztérium csak annak a 48 ingatlannak a bontását rendelte el, amely a tengertől számított 70 méteres part menti sávban épült. (Egy 2004-ben született horvát törvény védetté nyilvánította ezt a sávot.) Horvát részről olyan nyilatkozat hangzott el, hogy csak befejezetlen épületeket bontanak le. Az érintett épületek közül 23 horvát, 18 magyar, hat bosnyák és egy szlovén tulajdonú. A többit a horvát környezetvédelmi miniszter és Ivo Sanader miniszterelnök kedd esti televíziós nyilatkozatai értelmében legalizálni fogják.

Ivo Sanader horvát miniszterelnök szerdán magyar közbenjárásra sem engedett az ügyben. A találkozón, amelyet Mohai László nagykövet kért, Sanader megerősítette kormánya álláspontját, amely szerint a bontásra ítélt 48 villa, illetve apartmanház a horvát törvények megsértésével épült fel, ezért bontásuktól nem tudnak elállni. A kormányfő egyúttal hangsúlyozta, hogy az ügy - egyes híresztelésekkel ellentétben - nem diszkriminatív, azaz nem a magyarok ellen irányul. 

A magyar nagykövet kérte: a horvát hatóságok figyeljenek arra, hogy a magyar állampolgárok jogos érdekei ne sérüljenek az eljárásban, körültekintéssel és méltányos módon járjanak el ügyükben. A nagykövet annyit kért, hogy "ne bontsanak le mindent ma délután, hagyjanak egy kis levegőt (...), hogy magyar állampolgárok ingóságait ott kár ne érje, lehetetlen helyzetek ne álljanak elő". Sanader azt válaszolta, hogy erre utasítani fogja embereit. 

Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerdán hivatalába kérette Stanko Nick budapesti horvát nagykövetet, és tájékoztatást kért tőle a Vir szigetén lebontásra ítélt, magyar tulajdonú ingatlanok ügyéről. Kérte egyúttal, hogy függesszék fel a döntés végrehajtását - közölte a Külügyminisztérium.  

A magyar helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar felet elsősorban a végrehajtás megkezdésének hirtelensége lepte meg, az ingatlanok magyar tulajdonosai ugyanis azt jelezték, hogy csak napokkal ezelőtt szereztek tudomást a bontásról. Gémesi Ferenc kérte, hogy a magyar tulajdonosok kapjanak még időt és lehetőséget arra, hogy a helyi hatóságokkal jogi szempontból tisztázzák a helyzetet, illetve intézkedhessenek ingatlanjaik és ingóságaik tekintetében. Stanko Nick biztosította a magyar felet, hogy "nincs az ügynek semmilyen magyarellenes éle".

A magyar elit képviselői is ott vannak a horvát hatóságok által bontásra ítélt Vir szigeti házak tulajdonosai között - jelentette a Vecernji List című horvát napilap. A lap internetes oldala szerdán idézte az érdekelt Barakuda beruházó cég képviselőjét, Zoran Randelovicot, valamint Kristian Kapovic helyi vezetőt is, akik szerint a magyar érintettek eddig összesen több mint tízmillió eurót ruháztak be az adriai-tengeri szigeten. A Barakuda képviselője azt mondta a Vecernji Listnek, hogy Vir szigeti építkezéseik már 2002 júliusában megkezdődtek, és 2004 júliusában nagyrészt be is fejeződtek, míg a bontási határozat alapjául szolgáló jogszabály csak 2004 szeptemberében született meg.

A horvátországi Vir szigeten épített magyar tulajdonú épületek lebontása "súlyos, sőt tragikus következményekkel" járhat a magyar tulajdonosok szóvivője, Vass Krisztina szerint.  A szóvivő azt mondta újságíróknak a helyszínen, hogy a magyarok 2002-ben építették a szóban forgó házakat, még azelőtt, hogy a horvát kormány elfogadta volna a tengerparti védett övezetről szóló szabályozást, ezért megítélésük szerint törvényesíteni kellene ezeket az épületeket. 

Akik a Zára melletti Vir szigeten vásároltak ingatlant, rendezetlen jogi helyzetet is vettek - mondta szerdán Czibere Ilona, a Mitropa US ügyvezetője. Amikor néhány éve megjelentek a hirdetések, hogy 5 millió forintért kétszobás, közvetlen tengerparti apartmant lehet vásárolni Horvátországban az adriai Vir szigeten, a vevők csak a lehetőségre figyeltek - mondta nyilatkozatában a külföldi ingatlanok értékesítésével foglalkozó Mitropa US ügyvezetője. Az ügynökként funkcionáló magyar ingatlanirodák olyan alapvető ismereteket nem közöltek az ügyfeleikkel, hogy Horvátországban csak az ottani külügyminisztérium engedélyével vásárolhat külföldi ingatlant. 

A lebontásra ítélt házak tulajdonosai közül mintegy harmincan békés tüntetést rendeztek szerdán a helyi önkormányzat épülete előtt. Kristijan Kapovic, a viri önkormányzat feje nyugalomra intette a tiltakozókat. Úgy foglalt állást velük folytatott beszélgetésében, hogy a védett part menti övezetről szóló 2004-es kormányrendelet életbe lépése előtt elkészült házakat törvényesíteni kellene, az utána emelt illegális építményeket viszont le kell bontani.