Az ülés napirendjén szereplő egyik téma volt a 2007-es büdzsé, amelynek tervezetét a hét közepén terjesztette elő az Európai Bizottság. Eszerint az ideihez képest 4,6 százalékkal, 126,8 milliárd euróra nőnének az összkiadások, és ezek legnagyobb hányadát, 43 százalékot a felzárkóztatási támogatások - kohéziós és strukturális pénzek - tennék ki. 

A 27 országos tervezés azért kiemelten fontos Magyarország számára, mert Románia is benne van az új országok körében - szögezte le a magyar miniszter, hozzátéve, hogy a pénzügyi tanács várhatóan júniusban fogadja el a tervezetet.
   
A jövőre csatlakozó, illetve a tagjelölt országok képviselőivel az EU-tanács úgynevezett miniszteri dialógust folytatott. Veres János a két, Magyarországgal szomszédos országot kiemelve hangoztatta: "Romániával és Horvátországgal kapcsolatban olyan tendenciákról számolt be az adott ország kormánya és jegybankja, amelyek eredményeképpen azt lehet remélni, hogy ezen országok uniós integrációja gazdasági megalapozottsággal, megfelelő úton halad", és
Románia tervezett ütemben tud csatlakozni, Horvátország pedig közelebb kerülni. 

Kitűzött céljaikat - mind infláció, mind államháztartás, mind növekedés területén - jó hatásfokkal tudták megvalósítani az említett országok, ugyanakkor némi vita volt most arról, hogy miként van összhangban adópolitikájuk az uniós harmonizációval. Az állam- és kormányfők június közepi ülésének előkészítéseképpen a fenntartható fejlődés stratégiájával is foglalkozott a pénzügyminiszteri tanács. "Azt gondolom, hogy megfelelő készültséggel fog a találkozó elé kerülni ez a téma" - mondta Veres, leszögezve, hogy nagy vita most nem volt a már nem először tárgyalt témában.

A tanácskozás napirendjén szerepelt több, a hozzáadott értékadóval (áfával) kapcsolatos kérdés is, így a több országban ténykedő cégek kötelezettségeinek egyszerűsítése, illetve az az irányelv, amely bizonyos szolgáltatások esetében - ha a szolgáltató és a fogyasztó nem ugyanabban az országban székel - az adózás helyét a fogyasztó székhelyére tenné át.
 
Kovács László, az Európai Bizottság adópolitikai felelőse a találkozót záró nemzetközi sajtóértekezleten arra mutatott rá: az adózás helyének megváltoztatása azért fontos, mert a jelenlegi rendszerben a cégeknek lehetőségük van a legolcsóbb adórátával dolgozó tagállamban megvetni a lábukat, illetve ezen országoknak, hogy magukhoz vonzzák a szolgáltatókat. Ez a fő indoka a fogyasztási ország előnyben részesítésének a ráták nagyobb mértékű harmonizációjáig - tette hozzá.

Veres János úgy fogalmazott, hogy a tartalmi kérdésekben alapvetően egyetértés volt a tagországok között, vita csupán az időrendről zajlott. Magyarország is azon államok közé tartozik, amelyek szerint az időterv nem biztos, hogy tartható - jelentette ki Veres János, hozzáfűzve, hogy az aggályok elsősorban technikai jellegűek. "Nagy előrelépést tettünk, de minden nincs még megoldva" - szögezte le, ezért a miniszterek még ebben a félévben visszatérnek a témára.

Támogatták a miniszterek az Európai Bizottság azon javaslatát is, hogy vizsgálják felül a több országot érintő kereskedelem és cégegyesülések segítését célzó pénzügyi szolgáltatási szabályozást. 2010-re az euróövezeten belül így eltűnhet minden akadály, amely a fizetéseket nehezíti.

Veres János a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva jelezte azt is: ismertette a pénzügyminiszterekkel az új magyar kormány megalakulásának tervezett ütemét, illetve azt, hogy milyen irányokban gondolkodik az új kabinet a következő időszak gazdasági kérdéseit illetően. Megerősítette, hogy Magyarország tartani fogja azokat a határidőket, amelyeket az uniós intézmények elfogadtak az elmúlt hónapokban: így szeptemberre a konvergenciaprogram kiegészítését elvégzi, és ezzel összhangban a túlzott deficiteljárás folytatása is megtörténik.

"A kollégák megnyugtatónak látják azt, hogy a szeptemberi határidőig a konvergenciaprogram érdemi kiegészítése meg fog történni" - tette hozzá. Szó esett az autópálya-szerződésekről is: ezekkel kapcsolatban a
miniszter azt mondta, várhatóan már hétfőn tájékoztatni tudják a nyilvánosságot arról, milyen megállapodásra jutottak az érintett
szervezetekkel. Kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy nem fognak kötvényt kibocsátani.