Az első és alapvető feladat, amikor ingatlan megvásárlásához fogunk, hogy megállapítsuk: mennyi lesz a saját erő, és mennyi hitelt szándékozunk felvenni. Ez látszatra egyszerű kivonás, hiszen a kiszemelt lakás vagy ház vételárából ki kell vonnunk a rendelkezésünkre álló összeget, és megkapjuk a szükséges hitel nagyságát.

Sajnos, a valóság ennél komplikáltabb, hiszen a lakásvásárlás körül számos költség bukkan fel a procedúra különböző pontjain. Ezek lényegesen megváltoztathatják a hitel és saját erő arányát, hiszen komoly tartalékot kell képeznünk a költözés előtt vagy annak időpontjában kifizetendő ügyekre. Nem ritka, hogy a kisebből nagyobb lakásba költözők az ingatlancserére fordítható teljes spórolt pénzt ilyen járulékos kiadásokra költik, hiszen akár milliós nagyságrendet is elérhetik, ha összeadjuk őket.

Romló arányok

Érdemes tehát már eleve úgy számolni a hitellel, hogy ezeket a költségeket összegyűjtjük. Azt ugyanis már majdnem mindenki tudja, hogy a lakáskölcsön nagysága általában az ingatlan értékének fele, vagy másképp fogalmazva legfeljebb önrészünk duplája lehet. Ha tehát a költségek miatt csökken az önrészünk, akkor a megvásárolható ingatlanok értékhatára is lejjebb csúszik. Ha 15 millió forintunk van, de a költségek elvisznek kétmilliót, akkor nem vehetünk 30 milliós ingatlant hitel segítségével, csupán 26 milliósat.

Akik jutalékot kérnek

A költségek rögtön az előző ingatlan eladásával kezdődnek, ha nem első lakásba költözünk. Az ingatlan-közvetítő ugyanis általában elkéri az értékesített lakás kialkudott vételárának 3 százalékát. Van olyan hálózat, amely még ennél is többet, 5 százalékot kér, de van olyan (főként vidéken), amely csupán másfelet.

Ha ezután adásvételi szerződést kötünk immár a miáltalunk kiszemelt ingatlanra, akkor következik az ügyvéd díja, amelyet hagyományosan a vevő fizet. Ez értéktől függően változik, de általában 1 százalék körüli. Nagyon drága ingatlanok esetén persze inkább megalkusznak fix összegben. Mindezt megelőzi persze egy kisebb költség, amikor a lakás adatait ellenőrizendő, kikérjük a tulajdoni lapot. Ez a dokumentum hitelességének fokától függően 2-5 ezer forint lehet.

Szánjunk a hitelre!

Nem az első törlesztő részlettel kezdődik a hitel visszafizetése sem, hanem már az igényléssel. A kölcsön elbírálási folyamata az értékbecsléssel kezdődik, amelyet akkor is ki kell fizetni, ha negatív a döntés. Ennek összege változó, általában 30-50 ezer forint közé tehető. Biztos költség a szerződéskötési díj, amelyet ugyan levonnak a tartozásból, mégis a kölcsön folyósítása előtt ott kell lennie a megnyitott számlán. Ez általában a kölcsönösszeg 1,5 százaléka. Mindehhez még társul a közjegyzői díj, amelyet a jelzálog-okiratok elkészítéséért kell fizetni, amely szintén hasonló nagyságrendű összeg.

Ha a hitelképességünkben bizonytalanok vagyunk, és profi hitelbrókert bízunk meg, akkor az ő sikerdíjával is számolhatunk. Ez nem ritkán eléri az 5 százalékot, amely nagyobb kölcsönök esetén több százezer forintot jelent.

Szintén számoljuk a költségek közé az életbiztosítás díját is. A legtöbb lakáskölcsönhöz ugyanis ilyen biztosítást kér a bank, amely nem csak a havi törlesztés összegéhez adódik hozzá, hanem a megkötéskor előre fizetendő – legalábbis az első hónap.

Bútorozási összegek

Számít a beköltözés időpontja is. Ha például korábban eladtuk lakásunkat, mint ahogy az újba beköltözhetünk, és nincs segítő rokon, ismerős, akkor bérelnünk kell egy lakást. Ennek összege szintén lejön saját erőnkből.

Ha megkaptuk a hitelt, elrendeztük a jogi ügyeket, és pénzéhez jutott a lakás eladója, mi még akkor is számolhatunk további kiadásokkal. Ne feledjük, hogy szükségünk lesz költöztetőkre, akik szintén pénzért dolgoznak. A tarifák persze ebben a műfajban is változatosak, ám nagyjából elmondható, hogy ha nem tudunk ismerőst, barátot megkérni, akkor a profik 1500-2500 forintot kérnek óránként a kiállási díjon felül. Szintén érdemes jelentős mértékű pénzt tartalékolni a lakás higiéniai célú kifestésére. Erre mindenképpen szükség van, ez a minimum, természetesen, ha nagyobb beköltözés előtti felújítás szerepel a szándékaink között, akkor a költségek arányosan növekednek.

Némi pénzbe kerül bizonyos szolgáltatások átírása: például a kábeltévé, telefon, internet is. Ezek mértékéről érdeklődjünk náluk előre.

Fizetni később is kell

Még akkor sincs nyugtunk, ha már ott lakunk új otthonunkban. Hamarosan ugyanis fizetési meghagyás érkezik az illetékes illetékhivataltól, amely az ingatlan vétele utáni kifizetendőkről szól. Az illetékszámítás nem egyszerű feladat, számít az ingatlan értéke, valamint számos kedvezmény, mentességi szabály létezik, ezekről korábbi cikkünkben már szóltunk.

Az ingatlan eladása egyébként személyijövedelemadó-köteles, ha egy éven belül nem veszünk másik lakást.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media