2006. április. 19. 09:37 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. április. 19. 09:45 Gazdaság

Jobban nőtt a közalkalmazottak bére

A bruttó keresetek 7,2 százalékkal, a nettó keresetek 8,3 százalékkal voltak magasabbak az év első két hónapjában az egy évvel korábbinál - közölte a KSH. A foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 752 ezer volt 2006. első két hónapjában, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 7,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-­februári reálkereset (az infláció 2,6 százalékos növekedése mellett) 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az év első két hónapjában a költségvetési szférában 2,2 százalékkal, a versenyszférában 0,4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 176 400 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 149 700 forintot kerestek 2006. január­februárban. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 241 800 forint volt.

Az év első két hónapjában a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 9,1 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 5 százalékkal volt több az előző év azonos időszaki értéknél, ez nemzetgazdasági szinten 7,2 százalékos növekedés. A nettó keresetek átlagosan 8,3 százalékkal, a költségvetésben 6,7 százalékkal, a versenyszféra területén 9,5 százalékkal emelkedtek.

A nemzetgazdasági átlagos nettó átlagkereset 114 800 forint volt, (ezen belül a fizikai foglakozásúaké 80 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 153 800 forint). A nemzetgazdasági szint havi átlagos munkajövedelem 184 000 forint volt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év január­februárit. A munkajövedelem kereseten felüli része 2006. január­februárban átlagosan 4,1 százalékot tett ki.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.