Heves vitákat váltott ki az Európai Unióban az új szolgáltatási irányelv. Az irányelvről első olvasatban február közepén szavazott az Európai Parlament, de ez még nem jelenti azt, hogy a most megszavazott formában fogadják el végül. Azt az EU Tanácsának is el kell fogadnia, természetesen változtatásokat is tehet benne, illetve az Európai Bizottságnak is joga van átdolgozni a most elfogadott változatot.

Eredeti célok és megvalósulás

Az irányelve eredeti célja, hogy felszámolja az akadályokat a határokon átnyúló szolgáltatásoknál. Vagyis az EU szolgáltatást végző cégei számára lehetővé válik, hogy bármely uniós tagországban tevékenykedjenek.

A vita során azonban az eredeti céloktól már eltértek a tagállamok. Az új tagállamok természetesen az akadályok teljes lebontásában érdekeltek, a régi tagok közül pedig néhányan (például Franciaország, Németország, Ausztria, Belgium) egy ennél gyengébb javaslatot támogattak inkább. Az EP végül egy kompromisszumos javaslatot fogadott el, mely az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták között jött létre.

Az EP végül 391 igen, 203 nem és 34 tartózkodással megszavazta a javaslatot. Az új tagállamok és néhány régi tagállam néppárti képviselői a javaslat ellen szavaztak, köztük a magyar néppárti képviselők. Szájer József (Fidesz-MPSZ) kudarcnak és tyúklépésnek minősítette az irányelvet. Szerinte a szavazás végére az irányelv kiüresedett. A magyar liberális képviselők is nemmel szavaztak. Szent-Iványi István szerint ez a javaslat nem jó sem Magyarországnak, sem Európának, és a szolgáltatások szabadsága helyett maradt a protekcionizmus.

Igennel szavaztak azonban a szocialista képviselők. Tabajdi Csaba és Herczog Edit szerint jó megállapodást és sikert értek el: az irányelv „kiegyensúlyozott, biztosítja a szolgáltatások európai szabad áramlását”.

A leginkább vitatott kérdés a származási ország elve volt: az eredeti javaslat szerint a külföldön szolgáltatókra saját hazájának szabályai vonatkoznának. Ezt a részt olyan megfogalmazással váltották fel, mely nagyobb ellenőrzést biztosít a fogadó országnak is. Az elfogadott tervezet szerint például nem írhatják elő egy szolgáltatást nyújtónak, hogy irodát nyisson a célországban. De nem is akadályozhatják meg, hogy kiépítsen bizonyos infrastruktúrát. Ezen kívül a külföldi szolgáltató nem kényszeríthető arra, hogy regisztráljon egy szakmai szervezetnél.

A másik vitás kérdés a szolgáltatás korlátozásának lehetőségei. Elsősorban az új tagállamok kérésére kikerültek a javaslatból azok a kitételek, melyek szociális politikára és fogyasztóvédelmi érdekekre hivatkozva akadályozták volna a szolgáltatásnyújtást. Ugyanakkor számos – környezetvédelmi, közegészségügyi, közpolitikai és közbiztonsági – okra hivatkozva a jövőben is korlátozhatnak a tagállamok.

Érintett szektorok

Az irányelv a következő szektorok liberalizációjára vonatkozik: üzleti szolgáltatások, mint menedzsment tanácsadás, minőségi igazolás és minőségvizsgálat, létesítmény-üzemeltetés, reklámtevékenység, toborzás, kereskedelmi ügynökök. Jogi és pénzügyi tanácsadás, ingatlanszolgáltatások, építkezés, épülettervezés, disztributív kereskedelem, vásárszervezés, autókölcsönzés, utazási ügynökségek, turizmus, szabadidős szolgáltatások, sportközpontok és szabadidőparkok, újságírás, fodrászat, pénzszállítás és temetkezési közlekedési szolgáltatás.

Az irányelv nem vonatkozik a pénzügyi szolgáltatásokra (ezekre külön szabályok érvényesek), az elektronikus és kommunikációs hálózatokra (ugyancsak). A közérdekűnek minősülő szolgáltatások, az egészségügy, az audiovizuális szektor, a jogi és közjegyzői szolgáltatások, az ideiglenes munkaügynökségek, a biztonsági szolgálatok, és a „szociális jóléti célokat” követő szolgáltatások, mint a szociális otthonok, a gyermekgondozás és a családi szolgáltatás sem érintett. Ezen kívül a közlekedési szektorban a városi tömegközlekedésre, a taxizásra, a mentőszolgálat és a kikötői szolgáltatásokra sem vonatkozik az irányelv.

A korlátozások azonban nem lehetnek diszkriminatívak, a korlátozást meg indokolni, illetve érvényesülnie kell az arányosság elvének is.

Magyar érdekek

Magyarország támogatja a javaslat főbb irányát, különösen azt, hogy a származási ország elve fő szabály legyen a határokon átnyúló szolgáltatások létesítésekor, és ez alól minél kevesebb kivétel legyen – közölték a Hvg.hu kérdésére a gazdasági tárcánál. A magyarországi kis- és középvállalkozásoknak az az érdeke, hogy az eredeti javaslathoz minél közelebbi megoldást fogadjon el az EU, hiszen így könnyebbé válik más tagállamokban szolgáltatásokat nyújtani.

Külföldi szolgáltatók már eddig is megjelentek Magyarországon. Az irányelv elfogadása után pedig könnyebbé válik a megjelenés külföldi piacokon magyar szolgáltatóknak, és a magyar piacon is több külföldi szolgáltatóra számíthatunk.