Akinek nem sürgős, az idén már ne kössön új lakás vásárlására szerződést. Ha viszont már túl van rajta, minél kevesebb előleget fizessen az idén, jelentős summa spórolható meg ugyanis azzal, hogy januártól már nem 25, hanem csak 20 százalék általános forgalmi adó (áfa) rakódik a nettó összegre. Nincs azonban az a bűvészmutatvány, amivel az idén kifizetendő tételeket 20 százalékos áfájúvá lehetne varázsolni - hangsúlyozta a HVG-nek Oszkó Péter, a Deloitte Rt. adószakértője. Tévedés például, hogy a foglalónak nincs áfája, s pusztán azzal megnyerhető 5 százalékpont az adóból, hogy az új lakásra foglalóként letett összeget majd januárban átcímkézik előlegre - oszlatott el egy félreértést. Az áfatörvény ugyanis előlegnek tekint minden olyan kifizetést, ami beszámít a vételárba, márpedig a foglalóval is ez a helyzet.

A forgalmi adó felső kulcsának csökkentése miatt a magánszemélyeknek mindenképpen érdemes 2006-ra halasztaniuk nagyobb értékű beszerzéseiket, az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) szerint adózóknak viszont amit lehet, még az idén be kell söpörniük. Nagyot szakíthatnak (autónként több százezer forintot is) a gépjármű-kereskedők, ha még 2005-ben forgalomba helyeztetik a járgányt, azaz megfizetik a regisztrációs adót, ezt ugyanis 2006-ban - egyebek között az áfacsökkentést ellentételezendő - megemelik.

Kiváló adóspórolási összjáték, ha a vállalkozások még az idén megajándékozzák munkavállalóikat, üzleti partnereiket (vagy azok egy csoportját) valamilyen nem áfás juttatással - például műszaki cikkre szóló utalvánnyal -, de azok csak jövőre vásárolják le az utalványt. Így a cégnél a költség még erre az évre elszámolható, a megajándékozottnál pedig 2006-ban az áfamérséklés miatt eredeti értékénél többet ér az utalvány. Ezzel azonban akad némi papírmunka is, ha a dolgozóinak adja a cég. Miután ez természetbeni juttatásnak minősül, kollektív szerződésben vagy más belső szabályzatban tisztázni kell, hogy mindenki kapja-e, vagy csak a dolgozók egy csoportja, mondjuk a cégnél eltöltött időtől, beosztástól, munkakörtől függően.

Lehetséges, hogy az utalvány kis értékű ajándéknak minősül (mert értéke nem haladja meg a havi minimálbér 10 százalékát, 2005-ben az 5700 forintot), ilyet évente háromszor adhat adómentesen valamennyi munkavállalójának a munkáltató. Erről sokan megfeledkeznek, holott cégszinten adó- és járuléktakarékos megoldás lehet a juttatásokra, igaz, ezt szintén le kell papírozni, méghozzá személyenként. Ha az utalvány vagy az ajándék értéke meghaladja az adómentes értékhatárt, a limit fölötti rész után 44 százalék személyi jövedelemadót (szja), az adóval növelt összeg után 29 százalék társadalombiztosítási (tb) járulékot, a juttatás értéke után pedig 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni - tájékoztatta a HVG-t Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. Így 100 forintra majdnem 89 forint költség rakódik, de a juttatás-költség arány még így is jóval előnyösebb, mint a bérnél. Legtöbbet akkor spórolhat a vállalkozás, ha a juttatást nem munkavállalójának, hanem a dolgozó közeli hozzátartozójának nyújtja, ilyenkor ugyanis a 44 százalékos szja mellett csak a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell kipengetni, a tb-járulékot nem. Ugyanezek a költségek rakódnak az adómentes hányadot (2005-ben az árbevétel 0,5 százalékát, legfeljebb évi 10 millió forintot) meghaladó reprezentációs kiadásokra, így a karácsonyi céges partit is előnyösebb reprezentációként, nem pedig dolgozóknak adott természetbeni juttatásként elszámolni.

Ha tud és akar is természetbeni bónuszokat adni a cég, mindenképpen érdemesebb az idén megtennie, jövőre ugyanis dolgozónként legfeljebb 400 ezer forint lehet az adómentes juttatások együttes értéke. Nem tartozik ebbe a keretbe például a lakáscélú munkáltatói támogatás, amit viszont megéri jövőre halasztani, miután az idei 750 ezer forinttal szemben 1 millió forint adható adómentesen. Csak kevés vállalkozás használja ki, hogy adó- és kamatmentesen bármekkora hitelt adhat dolgozójának lakásvásárláshoz vagy -építéshez, holott ez eddig is közteher-takarékos módszer volt, és ezután is az lesz - hívta fel a figyelmet Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Nem kell beszámítani majd a 400 ezres keretbe a munkáltató által az önkéntes nyugdíjpénztár tagjának adott hozzájárulást sem, a pénztári tagnak arra kell figyelnie, hogy 2005-ben teheti meg utoljára, hogy a saját befizetése után visszaigényelje az adókedvezményt, ami akár 100 ezer forint, a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt elérőknél 130 ezer forint is lehet (2006-tól az adókedvezményt az adóhatóság írja jóvá az egyéni számlákon, valamennyi önkéntes pénztártípusnál).

Vegyes a kép az szja-ban: jövedelemtípusonként változik, mikor jár jobban az ember. A bérjövedelmekre az adójóváírás növekedése és a felső szja-kulcs 38-ról 36 százalékra csökkentése miatt jövőre kevesebb teher rakódik, előnyösebb tehát, ha 2006-ban kapja meg az alkalmazott - mondta Oszkó. Ám akinek több állása is van, figyelembe kell vennie azt is, hogy jövőre már valamennyi munkaviszonyos jövedelem után kell 4 százalék egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni. A magas jövedelműek esetében pedig az sem közömbös, hogy mint minden évben, 2006-ban is emelkedik (ezúttal évi 6 000 600 forintról 6 325 450 forintra) az a plafon, ameddig az egyénnek 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 járulékot és 8 százalék tagdíjat) kell fizetnie. Össze kell tehát vetni az elérhető adómegtakarítást a többlet tb-terhekkel. A művészek és az írók, továbbá mindazok, akik jövőre az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) választhatják, de nem evások, hanem megbízási jogviszonyban végzik tevékenységüket, jobban teszik, ha 2006-ra halasztják, és ekhós jövedelemként veszik fel díjukat.

A tőzsdei papírokat viszont majd 2006 végén kell átkötni és learatni az árfolyamnyereséget, miután az 2007-től lesz adóköteles. Nem árt visszaemlékezni egy, még 2002-ben hozott jogszabályra azoknak, akiknek értékpapír vételéhez, eladásához vagy jegyzéséhez való joga 2002. december 31-e előtti megállapodáson alapul. Az opciót legkésőbb idén december 31-éig le kell hívni ahhoz, hogy az ebből keletkező jövedelemre alacsonyabb közteher (38 százalék adó és 11 százalék eho) rakódjon. Jövőre a magánszemélyeknek 36 százalék adót és egyéni járulékokat, a cégeknek pedig 29 százalék társadalombiztosítási és 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetniük. Külföldi cég tulajdonában lévő társaság osztalékát viszont egy hazai társaságnak értelmetlen az idén felvenni, jövőre ugyanis egységesen megszűnik a cégek közötti osztalékadó, ráadásul az érintettek mentesülnek a papírmunka nagy részétől is.

MOLNÁR PATRÍCIA