Csalás Széchenyi-kártyával
Többen ingyenpénzt szereztek csalással a kisvállalkozók kedvezményes hitelezését szolgáló Széchenyi-kártyával - pattant ki a botrány március elején. Ám nem a csalók, hanem a hitelüket törleszteni képtelen adósok kerülnek feketelistára, újsághirdetésekbe.
Tíz, hamis papírokkal operáló vállalkozás vett fel egyenként nem egészen 5 millió forintnyi hitelt Széchenyi-kártyával Salgótarjánban 2003-2004-ben, majd a pénzzel együtt a csalók is eltűntek. Valamennyien az ottani Erste Bank Hungary Rt. helyi fiókjának a kuncsaftjai. A hitelintézet nemrégiben tett feljelentésére az esetet a salgótarjáni rendőrkapitányság vizsgálja, amely hamarosan a gyanúsítottakat is megnevezi. Úgy tűnik, az állam által támogatott kamatozású (jelenleg havi 1 százalékért kapható), maximum 10 millió forintos, viszonylag egyszerű adminisztrációval kérhető és két hét alatt hozzáférhető, a kártyával akár automatából felvehető hitel lehetősége sokakat csábít bűncselekményre. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. egyes ügyfelei például - többek között - kitűnően hamisított adóhatósági igazolásokkal tévesztették meg a történetesen mindnyájukat kiszolgáló, egyelőre meg nem nevezett banktisztviselőt. A feltételezett bűnözők ezúttal féltucatnyi cég színeiben léptek fel, és mintegy 30 millió forintot tüntettek el. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapzártakor nyolc embert gyanúsított: négy felbujtó szervezőt (közülük egy házaspár előzetesben ül) és négy cégvezetőt - ismertette a tényeket a HVG-vel Péntek József alezredes.
A fővárosban csalárd módon Széchenyi-kártyához jutó vállalkozások némelyike működő cég - legalábbis az igényléskor még az volt. A 2002-ben alapított Nyúl-Társ Általános Vállalkozói Bt. állattenyésztéssel, a szintén 2002-es születésű Etmand Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nagykereskedelemmel, az immár 14 esztendős Kesmetál Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. pedig teherszállítással foglalkozik. A BRFK nem nevezi ugyan meg a cégvezető-gyanúsítottakat, de a cégiratokból kiderül, hogy a Nyúl-Társ Bt.-t Cselényiné Róka Erzsébet navigálja, s két gyermekével egyetemben tulajdonos is. A cég Somogyi Béla utcai székhelyén nincs elérhető telefon, pedig a Cselényi család más érdekeltségei is itt "laknak", például az Aranypart Szociális Otthon Szolgáltató Kft. Nem lehet megtalálni Mandich Lászlót, az Etmand résztulajdonos-vezetőjét sem, aki a "go-go iparban" is utazhat, legalábbis erre utal a funkciói között a "máshová nem sorolható egyéb szabadidős tevékenységet" is felsorakoztató Go-Go Team Kft. nevezetű vállalkozása (a HVG értesülései szerint Mandich egyéni vállalkozóként is szerencsét próbált a Széchenyi-kártyával, de hiteligényét az OTP Bank Rt. elutasította). A Kesmetál esetében a rendőrség figyelme valamiért a jelenlegi üzletvezetőre, a tavaly ősszel színre lépett Bölcsföldi Zoltánnéra irányul, pedig a Széchenyi-kártyás hitelt még az előző járta ki. Rendőrségi információk szerint már semmivel sem foglalkozott az amúgy 1991 óta létező Ügyiszoft Számítástechnikai Szolgáltató Bt. akkor, amikor a Széchenyi-kártyát kérelmezte. E céget tavaly júniusban két szegedi illetőségű hölgy, Szabó Károlyné és Daróczi Károlyné vásárolta meg (az eladók a budapesti Tóth Katalin és Szabó Lajos voltak). Darócziné 2004 júniusában egy másik kisvállalkozásba, a Charisma-H Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-be is belépett, s ez a cég az OTP Banknál próbálkozott Széchenyi-kártyát szerezni, ám sikertelenül.
Javarészt a Hitelgarancia Rt. (HG) issza meg a levét annak, ha a kereskedelmi bank nem tudja behajtani a Széchenyi-kártyás ügyfél tartozását. A HG ugyanis a tőke- és a kamattartozásra együttesen 73 százalékos garanciát vállal a bankok felé. Ugyanakkor az adófizetők is kárt szenvednek, hiszen a HG mögött 70 százalékos költségvetési háttérgarancia áll. A kártyát működtető, fele-fele arányban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tulajdonában álló KA-VOSZ Rt. erre és a rendes adósok érdekeire hivatkozva szokatlan módszert választott arra, hogy a tartozásaikat nem fizetőket teljesítésre ösztökélje: nemcsak a bankközi feketelistára és saját internetes szégyentáblájára teszi fel őket, hanem a lakóhelyükön népszerű újságban egész vagy féloldalas hirdetésben is közhírré teszi, hogy nem fizetnek. Erre a drasztikus lépésre a tartozás esedékesé válása után legalább harminc nap múlva kerül sor, amikor a hitelező bank lehívja a HG garanciáját, és átadja a társaságnak az adósság behajtásának a jogát. Mielőtt azonban feladná a hirdetést, a KA-VOSZ még egy utolsó levelet ír az ügyfélnek, amelyben közli vele, mire készül. A kuncsaftnak ekkor még - utoljára - lehetősége van arra, hogy fizessen, vagy átütemezésben egyezzen meg a bankkal és a KA-VOSZ Rt.-vel - tájékoztatta a HVG-t Krisán László, a működtető társaság vezérigazgatója. Idén öt ilyen levelet postáztak az adósoknak, s közülük hárman éltek az utolsó "szalmaszál" lehetőségével, őket nem is hirdették meg.
A másik két adós, Baumann Balázs székesfehérvári építőipari egyéni vállalkozó és az örkényi Bea-Stex Sütőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. azonban nem reagált. Nyilvános megszégyenítésükkel a saját, együttesen nem egészen 10 millió forintos tartozásuknál sokkal nagyobb hasznot hajtottak, mivel csak Székesfehérvárott hetven, az aktuális törlesztőrészleteivel elmaradt Széchenyi-kártyás ügyfél rohant be a KA-VOSZ által is használt kamarai irodákba, hogy egyezséget kössön - közölte Krisán. Nagy baj egyébként még nincs, hiszen a 33 ezer Széchenyi-kártyás vállalkozó közül eddig háromszáz csúszik a fizetéssel, közülük 91 bukott be, átlagosan 3-4,5 millió forint közötti összeggel. Elmaradásuk csak töredéke a pillanatnyilag 70 milliárd forintos hitelállománynak.
"Az adatvédelmi biztoshoz fordultam, és a bíróságra is elmegyek" - háborgott a HVG-nek Baumann. A vállalkozó azt állítja, a szerződés megkötésekor ő csak abba egyezett bele, hogy alkalomadtán feketelistára tegyék, abba nem, hogy újsághirdetéssel sokkolják a lakókörnyezetét. Az erről szóló értesítést késve kapta meg, s abból nem derült ki számára, hogy van még mentőöve - mondta. Őegyébként eredetileg a Postabank és Takarékpénztár Rt. ügyfele volt, amely korábban kilátásba helyezte, hogy az egyéves lejárat (2004 ősze) után újabb egy évre meghosszabbítja az 5 millió forintos hitelkeretét, így elegendő lett volna, ha egyetlen napra visszafizeti a kölcsönt. Csakhogy a Postabankot magába olvasztó Erste Bank hitelbírálati rendszere sokkal szigorúbb, ezért nem kötött új szerződést Baumann-nal (rajta kívül körülbelül 4 ezren járnak hasonló cipőben). A Bea-Stex résztulajdonos ügyvezetője, Bakos Gábor viszont a számukra nehezedő piaci körülményeket "hibáztatja", de bízik abban, hogy mielőtt a HG behajtója megérkezik, ki tudja fizeti a hátralékát.
"Méltánytalannak tartom, ahogyan a vállalkozók érdekvédelmi szervezetei által fenntartott KA-VOSZ az adósokkal bánik, s ezt az MKIK jövő heti elnökségi ülésén is felvetem" - háborgott Radetzky Jenő, az MKIK alelnöke, egyszersmind a Fejér megyei kamara elnöke. Szerinte a több százezer forintba kerülő hirdetés egyrészt aránytalanul drága a tartozás összegéhez képest, másrészt nem lehet olyan embertelen módszert választani a behajtásra, ami összeroppanthatja a vállalkozót és családját. Baumann kölcsöne mögött ráadásul fedezet is áll, az édesapja háza - tette hozzá. Az alelnök szerint a KA-VOSZ eljárása adatvédelmi szempontból is aggályos, ám Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása ezt nem támasztja maradéktalanul alá. Az ombudsman a Fejér Megyei Hírlapnak adott minapi interjújában leszögezte: a Széchenyi-kártyások a szerződéskötéskor önként járultak hozzá ahhoz, hogy ha nem fizetik vissza a hitelt, ezzel kapcsolatos személyes adataik nyilvánosságra hozhatók. Elképzelhető azonban, hogy az újsághirdetések más alapjogot sértenek, például az egyenlő elbánás elvét a hasonló helyzetű adósok között - ezért Péterfalvy az állampolgári jogok biztosához, Lenkovics Barnabáshoz továbbítja a Széchenyi-kártyás panaszt.
Miközben e vita dúl, a KA-VOSZ szigorította eljárási rendjét, hogy legalább azokat kiszűrje, akik szándékosan nem fizetnek. Például 10 millió forintos kölcsönt csak az kaphat, akinek már volt 5 millió forintos szerződése, s azt teljesítette. Kezes pedig nem lehet olyan magánszemély, aki szintén Széchenyi-kártyás adós vagy ilyen vállalkozás tulajdonosa. Olyan cég sem kaphat hitelt, amely az igénylés előtti fél esztendőben tulajdonosváltozáson esett át. Azt viszont eddig nem sikerült elérni - panaszolta Krisán -, hogy az adóhivatal a mostani hatvan napnál rövidebb határidő alatt hitelesítse a vállalkozó által a KA-VOSZ-hoz és a bankhoz benyújtott dokumentumot, amely szerint az illetőnek nincs adótartozása.
GYENIS ÁGNES
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.