Munkanélküliek helyett álláskeresők
November elsejétől álláskeresési megállapodást kell kötni a regisztrált munkanélküliekkel a foglalkoztatási törvény most hatályba lépő módosítása szerint.
Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy a munkanélküli milyen módon tartja a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé.
Az új szabályozás szerint a munkanélküliek járadéka elnevezés álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre változik. Ez is kifejezi, hogy annak jár a segítség, aki aktívan, tevőlegesen részt vesz az álláskeresésben.
Új szabály, hogy a járadék első szakaszában, amely a járadékos idő fele, de legfeljebb három hónap, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékát. Ez jóval magasabb járadékot jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíj minimumhoz kötött felső határ.
A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka a járadék, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedésre. A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. A járadékos idő legfeljebb háromnegyed év lehet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.