A magyar bankok nyakán a Bázel-II
Az Európai Parlament után kedden az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyták a pénzügyi intézmények számára új, eddigieknél szigorúbb tőkekövetelményeket előíró Bázel-II néven ismert előirányzatot. A pénzügyminiszterek átvették az Európai Parlament által javasolt módosításokat.
Az új szabályozás értelmében az európai bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak 2007-től kockázataikat pontosabban kell felmérniük, és hiteleiket sajáttőkéjük arányához kell igazítaniuk, a rossz hitelkihelyezések kockázatát csökkentve ezzel.
Az uniós törvényt elfogadása után még a tagországok nemzeti jogrendjébe kell építeni. A Bázel-II-vel az EU az első, amely sajáttőke-igényt fogalmaz meg a tagországok pénzintézetei számára, az Egyesült Államokban ennek bevezetése késik.
Sürgető feladatok elé állítja a törvényalkotókat a Bázel-II. életbe lépése, mivel magyarországi bevezetéséhez tucatnyi jogszabályt kell módosítani - mondta korábban Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza.
A magyarországi törvényalkotóknak a szabályrendszer bevezetéséhez a polgári törvénykönyvet, a hitelintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt, a csődtörvényt és jó néhány rendeletet kell módosítania. Az új szabályozás több mint 200 magyarországi pénzügyi intézmény számára jelent majd új működési feltételeket.
A Bázel-II bevezetése megváltoztatja az európai pénzügyi piacot, egyes feltételezések szerint a nagy pénzügyi csoportokat megerősíti, míg a kisebbek versenyhátrányba kerülnek, s a folyamat végén a nagy pénzügyi csoportok maradnak a piacon - véli a közgazdász.
A Bázel-II. életbe lépésével az eddigi tőkekövetelményeknél szigorúbb, s az egyes üzletágak működési kockázatait egyenként értékelő és súlyozó feltételeknek kell majd megfelelniük. A változó szabályozás egyelőre még nem pontosan látható feladatok elé állítja a jogszabályok betartását felügyelő hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.