Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentése szerint Magyarországon az államháztartási deficit a GDP 5,4 százaléka volt tavaly, miután tavasszal az Eurostat még 4,5 százalékra becsülte a magyar hiányt, csakúgy, mint a magyar kormány.

Ezüstérem a hiánylistán

Magyarország  - Görögország 6,6 százalékos hiánya után - a második helyezett a legnagyobb hiányú EU-tagok között a statisztika szerint. A jelenleg 2010-re tervezett magyar euróövezeti csatlakozáshoz 2008-ig a GDP 3 százalékára kellene leszorítani a deficitet, amely tavaly 5,4 százalék volt.

Az uniós pénzügyminiszterek találkozóit (ECOFIN) előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) várhatóan pénteken vitatja meg a magyar hiánnyal kapcsolatos legutóbbi fejleményeket - közölte egy magát megnevezni nem kívánó forrás. A nyilatkozó szerint ezután az ügy az Európai Bizottság normális döntéshozatali eljárásán megy végig, majd október végén az EFC és az Ecofin új ajánlásokat tesz a deficit csökkentésére.

Az EU szerint a magyar deficit tavalyi növekedését elsősorban a közalkalmazottak 13. havi fizetésének rögzítése okozta. Külön jegyzéket adott ki az EU statisztikai hivatala a nyugdíjreform deficitnövelő hatásáról, ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,1 százalékának felelt meg, a 2003-as 0,9 százalék után.

A kiújult költségvetési aggályok arra utalnak, hogy a magyar eurókonvergencia-pálya hosszabb és nehezebb lesz a piac által vártnál, a jelenlegi, támogató külső környezetben - állítják piaci elemzők - azonban csak valamilyen "rendkívül csalódást keltő" inflációs vagy költségvetési fejlemény okozhatna súlyos forint- és adósságpiaci zuhanást. 

A BNP Paribas befektetőknek összeállított feltörekvő piaci összesítése szerint az uniós statisztikai hivatal azon döntése, hogy az autópálya-építkezéseket a költségvetésben kell elszámolni, a GDP-érték több mint 1 százalékával fogja emelni az idei államháztartási hiányt, és késleltetni fogja Magyarország euróövezeti csatlakozását.

A BNP Paribas  szerint a magyar kormány által még mindig érvényben tartott 2010-es euróbevezetési céldátumot reálisan "a legjobb esetben is" 2012-re kellene kitolni. Ennél korábbra teszik az időpontot más elemzők: a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings Londonban kiadott minapi térségi konvergencia-jelentésében 2011-et nevezte a "reálisan várható" legkorábbi magyar csatlakozási időpontnak. A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője által nemrég Londonban tartott térségi szuverén és banki besorolási szemináriumon - lehetséges dátum megnevezése nélkül - "nagyon optimistának" nevezték a 2010-es magyar csatlakozási céldátumot.

A Dresdner-bank londoni befektetési részlegének (DrKW) napi és heti európai feltörekvő piaci helyzetértékelései rendre 2012-2013-as magyar euróövezeti csatlakozási dátumot valószínűsítenek. A BNP Paribas hétfői londoni elemzése szerint ugyanakkor az újabb költségvetési aggályok megjelenésének és "a kevésbé derűlátó konvergencia-kilátásoknak" nem kell a magyar piacok tartós gyengülését okozniuk, mivel az amerikai és az euróövezeti adósság hozamgörbéinek erőteljes laposodása továbbra is támogatja a portfolió-beáramlást a feltörekvő és konvergáló adósságpiacokra.

Az euróövezetbe vezető út hosszabbodása nyilvánvalóan nem jó hír a konvergenciára játszó befektetőknek, de ez sem elégséges ok egyelőre a profitkivétel mostani elkezdésére, hiszen a 10 éves irányadó papír hozamfelára az irányadó német Bund felett még mindig mintegy 2,00 százalékpont, áll a BNP Paribas hétfői londoni elemzésében.

A magyar gazdaság külső egyensúlytalanságai továbbra is "szélsőségesen nagyok", de a hiányt jelenleg bőven finanszírozza a külföldi közvetlen tőkebefektetés és a külső adósságkibocsátás elegye.

Az MNB enyhítési kurzusa a végéhez közeledik, de az idén még további 0,25, jövőre 0,50 százalékpontos enyhítésre van mód a jó inflációs kilátások miatt a londoni befektetési ház elemzői szerint. A jelentés szerint az áfa-csökkentés - jóllehet növelni fogja a keresleti nyomást - a teljes kosárra számított inflációt 1-2 százalék közé csökkenti jövőre. A magyar piac igazi próbája az infláció és a 2006-os költségvetési teljesítmény lesz a BNP Paribas szerint. Hacsak az áfa-sökkentéstől várt dezinfláció nem bizonyul lassabbnak és kisebb mértékűnek a vártnál, és a költségvetési számok nem ábrándítják ki (még jobban) a piacot, a hazai adósságpiacot a globális folyamatok, valamint a következő választások utáni, reformelkötelezettebb kormányba vetett remények szilárdan fogják tartani, vélik az elemzés szerzői.

Szerintük a választásokkal járó politikai kockázatokat "nem szabad lebecsülni", de aligha valószínű, hogy a forint- és a kötvénypiac az idei év hátralévő részében és 2006 elején ezekre a kockázatokra fog koncentrálni.