Dagad a botrány a Mol régiós versenytársainál
Egyre nagyobb belpolitikai hullámokat ver Csehországban az a Lengyelországból begyűrűzött botrány, amelyet az Unipetrol, legnagyobb cseh olaj- és vegyipari holding magánkézbe adásával kapcsolatban robbantott ki augusztus elején a Rzeczpospolita című varsói lap.
Az Unipetrolt a lengyel, félig állami PKN Orlen petrolkémiai csoport vette meg tavaly ősszel 13 milliárd koronáért. Most a PKN Orlen időközben megváltozott vezetése azt állítja, hogy a privatizáció kapcsán a lengyelek számára előnytelen háttéralku volt a csoport és a cseh Agrofert társaság között.
Az Agrofert tulajdonosa, Andrej Babis volt állítólag az, aki a lengyelek sikerét a cseh kormánynál "elintézte". Feltételezések szerint ennek fejében a PKN Orlen vezetése írásban kötelezte magát, hogy az Unipetrol egyes részeit 3,1 milliárd koronáért eladja az Agrofertnek.
A kőolajárak megugrása következtében azonban kiderült, hogy ezek a cégek ma legalább kétszer-háromszor annyit érnek, mint amennyit Babisnak a jóval korábban aláírt szerződés szerint ezekért fizetnie kellene. A PKN Orlen ezért megpróbál kihátrálni az üzletből.
Az ügy kapcsán előbb a lengyel, majd a cseh sajtóban is nagy teret kapott egy lengyel lobbista, Jacek Spyra állítása, miszerint az Unipetrol eladása során vezető lengyel és cseh politikusok zsebébe 42 millió eurós kenőpénz áramlott.
Erről Spyra a PKN Orlen egyik korábbi vezetőségi tagjának, Krysztof Kluzeknek beszélt, aki az egész beszélgetést titkon felvette és átadta a cég korábbi zavaros ügyeit vizsgáló lengyel parlamenti bizottságnak. Ezt hozta nyilvánosságra a Reczpospolita.
Később a prágai Nova kereskedelmi televízió is bemutatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely rögzíti Spyra találkozását Jirí Paroubek cseh miniszterelnök irodavezetőjével, Zdenek Dolezellel. Utóbbi a felvételek értelmezői szerint pénzt követelt Spyrától a cseh politikusokkal való találkozó elintézéséhez. Paroubek azonnal menesztette Dolezelt. Más "bizonyítékok" az állítólagos kenőpénzekről egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Spyrát és Dolezelt azonnal feljelentették.
Vezető cseh kormánypolitikusok az összes vádat abszurdnak minősítették és visszautasították. Paroubek kormányfő, valamint Stanislav Gross, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint az ügy provokáció, amelynek célja a cseh szociáldemokrácia lejáratása; a háttérben bizonyos vállalkozói csoportokat gyanítanak. Gross és Babis, akiket leginkább gyanúsít a média, szintén feljelentést tettek Spyra ellen.
Václav Klaus cseh államfő nyilatkozatában "nagyon komolynak" minősítette a cseh politikusok elleni vádakat, és követelte azok tisztázását. Hasonló követelést fogalmazott meg az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt vezetése is. A párt kezdeményezését, hogy az üggyel parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozzon, a koalíciós képviselők a kommunisták támogatásával elutasították.
Miután a PKN Orlen az adásvételi szerződés alapján a múlt héten elfogadta a 14,6 milliárd koronára megemelt vételárat, Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter Prága részéről hivatalosan befejezettnek minősítette az Unipetrol magánkézbe adását. Leszögezte, hogy a PKN Orlen és az Agrofert között dúló vita a két magáncég ügye, s nem érinti a cseh államot.
Az Agrofert tulajdonosa viszont feljelentést tett a PKN Orlen ellen szerződésszegés miatt, s bejelentette: ha a lengyelek nem teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket, akkor bírósági úton legalább tízmilliárd koronát fog követelni tőlük.
Az Unipetrol privatizációját jelenleg már a krakkói és a prágai ügyészség is vizsgálja. A krakkói ügyészség állítólag nem zárja ki, hogy az ügyben vezető lengyel és cseh politikusokat is kihallgat. A zavaros ügy tehát még távolról sincs lezárva.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.