2005. szeptember. 06. 17:34 MTI Utolsó frissítés: 2005. szeptember. 06. 17:34 Gazdaság

Ekho: mikor jár a szabadság és a nyugdíj?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) nem munkaviszonyt, vagy vállalkozói viszonyt, hanem adózási formát jelent - hangsúlyozta az ezzel kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.

Az ekho a törvénytervezet jelenlegi változata szerint egyaránt választható majd a munkaviszonyból, az egyéni vagy társas vállalkozásból, a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek adózásához. Feltétel, hogy a magánszemély adózó, és kifizetője a jövedelem egy része után az általános szabályok szerint fizesse meg az adó- és járulékterheket - mondta Lucz Zoltánné.

Amennyiben ez a rész eléri az adott évben érvényes minimálbér összegét, akkor a további jövedelemnél 25 millió forintig az ekho szerinti adó- és járulékfizetés választható. Ha ez a rész kevesebb a minimálbérnél, akkor a 25 millió forintnál is arányosan kisebb jövedelemre választható az ekho. Amennyiben például az általános adó- és járulékterhet viselő rész a minimálbér 10 százaléka, akkor a további 2,5 millió forintos jövedelemig választható az ekho.

Az általános adó- és járulékterhet vállaló jövedelemrész teljes egésze számításba vehető majd a nyugdíj kiszámításánál, az ekho szerint adózó résznél viszont csak 50 százaléka, mert ez esetben az adózó és kifizetője is alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizet.

Az általános teherviselésű jövedelem után természetesen a táppénz is jár, míg az ekhóval adózó rész után - mivel itt a járulék is alacsonyabb -, nem. Az ekho után csak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe.

A fizetett szabadság abban az esetben jár az ekho szerint adózónak, ha jövedelmét, vagy jövedelme egy részét munkaviszony keretében szerezte. A adózó 15 százalék, a kifizető 20 százalék ekhót fizet, ezzel a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat teljesítik - hangsúlyozta a főosztályvezető.
 
Az ekho kedvezményébe csak olyan szakterületek vonhatók be, amelyek szerepet vállalnak alkotmányos alapjogok érvényesítésében - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Ilyen alkotmányos alapjog a művészeti alkotó szabadság, a sajtószabadság. A törvénytervezet ezért erre a két szakterületre javasolja az ekho alkalmazását.

A miniszter szerint az eva helyett csak azok választják majd az ekhót, akiknél teljesen egyértelmű a színlelt szerződés, és a munkáltató a jövő év júliusától már számíthat az ezzel együtt járó szankciókra. Lucz Zoltánné becslése szerint várhatóan 10 ezren választják majd az ekhót.
zöldhasú
Hirdetés