2005. június. 23. 18:45 MTI Utolsó frissítés: 2005. június. 23. 18:48 Gazdaság

Csökkentett kamatvárakozás a JP Morgan jelentésében

Az alacsony infláció és a növekedésre ható, lefelé mutató kockázatok miatt csökkentette az idei év végi jegybanki kamatszintekre adott előrejelzését Magyarországra és más kelet-európai feltörekvő gazdaságokra a JP Morgan. A Moody's Investors Service szerint az sem kizárt, hogy a Federal Reserve is leáll, sőt ismét elkezd kamatot csökkenteni, bár vannak ez ellen szóló jelek is.

A JP Morgan csütörtöki európai feltörekvő piaci elemzése szerint a ház még további két, egyenként negyed százalékpontos kamatcsökkentést vár Magyarországon szeptember végéig az eddigi egy előrejelzett ilyen mértékű enyhítés helyett, vagyis nem 6,75, hanem 6,50 százalékra jósolja az MNB év végi kamatszintjét.

A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának londoni elemzői az indoklás szerint azért csökkentették a magyarországi kamatszint-várakozást, mert továbbra is megfelelőnek tűnik a magyar makrohiányok finanszírozása szempontjából fontos globális befektetői kockázatvállalási hajlam, a forint erősebb a jegybank inflációs jelentésében szereplő előrejelzésnél, a maginfláció várhatóan 2 százalék közelében marad a második félévben, és a teljes kosárra számított inflációs ráta is "kényelmesen belül lesz" a célsávon.

A JP Morgan szerint ugyanakkor 2006-ban már korlátozott lesz az MNB monetáris enyhítési mozgástere; a befektetési intézet elemzésében szereplő táblázat szerint a cég 2006 végére is az idei év szeptemberére jósolt 6,50 százalékos jegybanki kamatot jósolja.

Lengyelországban a váratlanul gyenge májusi ipari termelési adatok után a cég az eddigi 3,8 százalékról 3,5 százalékra szállította le idei növekedési előrejelzését, és 0,25 százalékpontról 0,50 százalékpontra emelte az általa várt idei jegybanki kamatcsökkentés mértékét, ami után 5,00 százalék lenne a lengyel jegybank irányadó kamata.

A JP Morgan elemzése szerint azután, hogy a svéd jegybank váratlan mértékben, fél százalékponttal csökkentette alapkamatát, és az Angol Bank legutóbbi monetáris tanácsi ülésének jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a tagok közül ketten kamatcsökkentésre szavaztak, megnőtt az esélye, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) végül csökkentésre szánja el magát.

Az elemzés szerint a ház egyelőre azzal számol, hogy az EKB jelenleg 2,00 százalékos kéthetes repóigénylési kamatminimuma a belátható időben nem változik, de már 40 százalékosnak tartja annak esélyét, hogy az eurójegybank a következő kilenc hónapban fél százalékpontos csökkentést hajt végre.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő szintén felemlíti a brit jegybank két monetáris bizottsági tagjának "váratlan" kamatcsökkentési szavazatát, megállapítva, hogy most "ettől zajos az adósságpiac".

A Moody's csütörtöki londoni elemzése szerint ennek nyomán egyes kötvényalapok arra számítanak, hogy a Federal Reserve nemcsak leáll a monetáris szigorítási kurzussal, de az év vége felé elkezdi visszacsökkenteni a szövetségi alapkamatot.

A hitelminősítő mindazonáltal megjegyzi, hogy az amerikai vállalati szektorban végzett előzetes mintavétel alapján a március-májusi üzleti negyedévben átlagosan 12 százalékkal nőttek éves visszatekintésben a vállalati bevételek és 23 százalékkal a profitok.

Emellett a Fed szigorítási ciklusának visszafordítása ellen szól az is, hogy tartani lehet a duzzadó ingatlanpiaci buborék kipukkadásától, amelynek legjobb ellenszere a kamatemelés folytatása, még ha kimért és ritkuló ütemben is, áll az elemzésben.

A Moody's szerint a Fed-szigorítás ingatlanpiaci "lázcsökkentő" hatását mutatja, hogy mióta a kamatemelési kurzus 2004 második felében elkezdődött, egyetlen negyedévben sem érte el az új jelzáloghitel-folyamodványok értéke az abban a három hónapban mért 802 milliárd dollárt.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.