Horvát tulajdon a Molban?
A horvát INA olajcég vezérigazgatója úgy véli: lehet, hogy Horvátország ejti azokat a terveket, hogy tőzsdén értékesíti a cég további részét, ehelyett - ha az idő sürgeti és gyorsan bevételre lesz szüksége - közvetlenül egy külföldi befektetőnek adja el a privatizálandó részt.
Tomislav Dragicevic a Reutersnek azt mondta: cége a más közép-európai cégekkel - mint a magyar Mol Rt., vagy az osztrák OMV - történő részvénycserét részesítené előnyben.
Dragicevic szerint azonban a végső döntés a kormányé. Ugyanakkor a részvénycsere segítené az INA-t márkaneve és önazonossága megtartásában a korábbi Jugoszlávia területén, továbbá a horvát kormánynak is tulajdoni részt biztosítana más külföldi cégekben.
A Mol Rt. 2003-ban szerezte meg az INA 25 százalékát plusz egy részvényt, 505 millió dollárért. Az előzetes tervet, amely szerint az INA további privatizációja keretében legalább további 15 százalékot vinnének a zágrábi tőzsdére, még nem hagyták jóvá.
Dragicevic szerint a nyilvános részvénykibocsátás stratégiát, tanácsadókat, jogi tanácsadókat és bemutatót feltételez, azonban úgy látja, hogy erre nincs idő. A helyi média múlt havi jelentései szerint a kormány hajlik a privatizációs törvény felülvizsgálatára és 15, vagy akár 25 százalékos rész eladására egyetlen befektetőnek - esetleg a Molnak - az év folyamán később.
Dragicevic az INA értékét 2,5 milliárd dollárra becsülte, a cég idei adózott eredményét 1 milliárd kuna (175 millió dollár) körül. Független könyvvizsgálók az INA olaj- és gázkészleteit 60 millió köbméter olajegyenértékre becslik.
Arra a felvetésre, miszerint az osztrák OMV szintén szeretné megvetni a lábát az INA-ban Dragicevic azt felelte, hogy ez jelenleg nem túl reális opció. Ugyanakkor hozzátette: várakozásai szerint a Mol és az OMV hamarosan úgyis befejezi küzdelmét a térségben, és elkezd együttműködni.
Horvát-magyar terjeszkedési tervek
Dragicevic a térségbeli közös tervekkel kapcsolatban elmondta: az INA és a Mol közös ajánlatot nyújtott be - és győzelmet vár - a legnagyobb bosnyák olajkiskereskedő, az Energopetrol irányító részvénypakettjére. A döntés még áprilisban megszületik.
Mint a vezérigazgató közölte: Bosznia természetes piacuk, és szeretnék kiskereskedelmi hálózatukat fejleszteni. A volt Jugoszlávia egésze érdekes számukra és lehet, hogy a kiskereskedelmi ágazatban újabb felvásárlásokat is terveznek.
Az INA, terveik szerint, Horvátországban az olajtermékek vezető nagykereskedője marad, a boszniai kiskereskedelemben mintegy 50 százalékot tart meg magának, és olajtermékei minőségének 2010-ig történő feljavítása után visszatér Szlovéniába is.
A cég mintegy 900 millió dollárt fektet két elöregedett finomítója korszerűsítésébe 2010-ig, kapacitásukat évi 7,7 millió tonnára növeli, és képessé válik európai normák szerinti benzin gyártására. Ehhez nemrégiben vett fel 400 millió dollár szindikált hitelt.
Az INA egyúttal azt ajánlotta a horvát kormánynak, hogy többségi tulajdonossá válik az Adria kőolajvezeték helyi működtetőjében, a JANAF-ban, amelyben jelenleg 17 százalékos részesedése van. A vezetéket az INA korszerűsíteni akarja, finomítói ellátására is felhasználva.
A cégnek ezenkívül közel-keleti tervei is vannak, helyi olajcégekkel együttműködve, vegyes vállalati formában. Mint Dragicevic elmondta, szíriai olajmezőkről tavaly már 15 milliárd köbméterrel növelték gáz-, és 6 millió tonnával olajkészleteiket. Jordániai terveikben új felvásárlások és fúrási valamint szolgáltatási koncessziók megszerzése szerepelnek.
Dragicevic szerint a következő lépés Irak, ahol lehetnek még "morzsák" a kisebb cégek számára is, és az INA-nak - mint mondta - "mindig is jó híre volt arrafelé".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.