A spekulációs nyomás elsősorban az opciós piacon érezhető – jelentette ki a jegybankelnök-, hozzátéve ugyanakkor, hogy mértéke ezúttal nagyságrendekkel kisebb, mint az elhíresült 2003. januári „forint melletti támadás” során. Akkor főként londoni alapok mintegy ötmilliárd eurót öntöttek a magyar piacra, egészen az ingadozási sáv széléig eltolva ezzel a forint kurzusát, ám véres fejjel voltak kénytelenek távozni a jegybank többszöri határozott kamatcsökkentését követően.

Járai az MTV műsorában egyfajta verbális intervencióként azt is közölte, hogy a jegybank szerint a jelenleginél gyengébb árfolyam is elegendő lenne a kitűzött inflációs célok eléréséhez. Mint fogalmazott: egy 245-247 forint/eurós kurzus elegendő a célok teljesítéséhez. (A jegybank a napokban javított inflációs előrejelzésén: az eddigi 4,5 százalékkal szemben már csak 3,4 százalékos éves átlagos pénzromlást vár az idei évre.)

Elemzői vélemények szerint ugyanakkor ezúttal nincs szó klasszikus értelemben vett spekulációs rohamról. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője például úgy véli: a forinterősödés mögött hosszabb távú fundamentális és rövidebb távú technikai tényezők húzódnak meg. Így a régió egészére jellemző tőkebeáramlás, a változatlanul magas háztartási és vállalati devizahitel-kereslet, valamint opciós pozíciók zárása a forintpiacon.

Török Zoltán kiemeli, hogy a nagy befektetési házak – szemben a 2003. januári helyzettel – ezúttal nem tartják reális lehetőségnek az ingadozási sáv eltolását, azaz a forint felértékelését (hiszen a kormány már a mostani árfolyam mellett is túl erősnek tartja a forintot, s a folyó fizetési mérleg egyenlege sem javul), ezért nem is aktívak a piacon. Az elemző ennek ellenére úgy véli, hogy a forint elmehet a következő egy-két hétben a sáv széléig (240,01 forint/eurós kurzus), ám hozzáteszi, hogy ez csak technikai jellegű, az opciós piac jellegzetességeiből fakadó erősödés lesz.

Hogy a sávszélen mi történik majd, Török szerint nehezen jósolható. Az egyik lehetőség, hogy a jegybank előbb verbálisan, majd agresszív euróvásárlások formájában nyílt piaci műveletekkel interveniál, amit egy előrehozott, akár 100 bázispontos kamatcsökkentés követhet (sáveltolás Török szerint sem elképzelhető). Ez ugyanakkor komoly kockázatokkal járhat, a piaci hangulat ugyanis átfordulhat, s a forint szabadesésbe kezdhet. A másik lehetőség a „lassú víz partot mos” forgatókönyve, azaz újabb és újabb euróvásárlásokkal megtámogatva a jegybank mintegy kivárja a forint természetes gyengülését.

Abban mindenesetre konszenzus mutatkozik az elemzők körében, hogy a forint lassú erősödése folytatódhat a következő napokban; a CSFB például csak 241 forint/eurós kurzusnál ajánl forint short (a forint gyengülésére játszó) pozíciót.

Szerdán délelőtt fél 11 körül a reggeli szintjét tartotta a forint, az eurót 242,55/60 forinton jegyezték fillérekkel erősebben a reggeli 242,40/50 forintnál. A piacon nyugodt kereskedésről számoltak be, a dollár délelőtt 183,40/50 forinton állt, néhány forinttal erősebben a reggeli 183,20/30 forintos jegyzésnél.