Hogyan dolgoznak az ipari kémek?
Ellopott számítógépek, lehallgatott telefonok és kutatás a szemeteskonténerben - ezek a módszerek mind beletartozhatnak a céges titkok után vadászó ipari kémek eszköztárába. A vállalatokra leselkedő veszély a szakértők szerint egyre nagyobb, és már a magyar cégek sincsenek biztonságban.
Ipari kémkedés veszélye miatt hiúsulhat meg az IBM PC-üzletágának eladása a kínai Lenovo csoport számára – jelentették be a hatóságok az Egyesült Államokban. Az 1,75 milliárd dollár értékű tranzakció ellen az amerikai cégfelügyelet nemzetbiztonsági megfontolások miatt emelt vétót, ugyanis jelentősnek ítélte a veszélyt, hogy az eladás után az IBM észak-karolinai egységén keresztül olyan titkos üzleti információkhoz juthatnak a kínaiak, amelyeket haditechnikai fejlesztéseik során felhasználhatnának.
A Boeing Delta-4 ra-kétája © boeing.com |
Az óvatosság indokolt: szakértők szerint az ipari kémkedés egyre nagyobb veszélyt jelent a vállalatok számára. A világon a cégek közel 46%-a szenvedett már kárt gazdasági bűncselekmények miatt, amelyből hozzávetőleg minden harmadik eset ipari kémkedéssel függött össze – számolt be 2003-as felmérésében a PricewaterhouseCoopers tanácsadócég, amely több mint 400 vállalat vezetőjét kérdezte meg a veszélyekről. A válaszokból kiderült, hogy a károkat az esetek 12 százalékában jogosulatlan személyek, jelenlegi vagy volt alkalmazottak, illetve a versenytársak okozták.
Magyar kódtörő Svédországban | |
Internetes csodagyerekből vált ipari kémmé a svéd lapok szerint az a huszonéves magyar férfi, akit tavaly októberben tartóztatott le Malmöben a svéd rendőrség.
A megszerzett adatokkal a hírek szerint megpróbálta megzsarolni az Ericssont, ám a cég a svéd biztonsági szolgálathoz fordult. Annak munkatársai több alkalommal is lefilmezték a férfit, amikor az az Ericsson embereivel találkozott, akik látszólag vissza akarták vásárolni az információt. Egyes találgatások szerint a 2002 óta a cégnél dolgozó R. Csaba akár orosz megrendelésre is dolgozhatott. A rendszer egy korábbi, 2002-es feltörésekor ugyanis a skandináv országból kiutasítottak két orosz diplomatát, akik közreműködők révén egyszerre szereztek adatokat a Gripen vadászrepülők radarrendszeréről és irányítóberendezéseiről, valamint az Ericsson egyéb kommunikációs termékeiről. A svéd bíróság október végén meghosszabbította R. Csaba előzetes őrizetét. Korábbi információk szerint az ipari kémkedési ügyekben indított vizsgálatok Svédországban akár hét hónapig is eltarthatnak. |
Lámpába rejtett GSM -lehallgató © SpyLabs |
A repertoárba tartozik még ezenk kívül az ipari kiállításokon való részvétel – ez persze legális –, az üzleti megbeszélések kihallgatása, a versenytársak jogi eljárásainak nyomon követése, a vezetők fontos információkat tartalmazó notebookjának elemelése, de akár még a szemétkonténerben való mélyreható kutatás is.
A szerző szerint számos oka van, hogy növekszik a céges titkok eltulajdonításának gyakorisága: fejlődik a technológia, ezáltal könnyebbé válik az ilyen típusú információszerzés, egyre több pénzt kasszírozhatnak az ipari kémkedést végzők, és a legtöbb vállalatnak nincsenek forrásai arra, hogy megfelelő védekezőrendszert építsenek ki.
Színes minikamerával ellátott rá-diókészülék, 50 méteren belül távirányítható © SpyLabs |
A szakértők szerint egyébként az ipari kémkedés és az üzleti hírszerzés nagyban különbözik egymástól: míg az előbbi során a cégek próbálják meg versenytársaik titkait megkaparintani, addig az utóbbiban egyes országok hírszerző szervezetei irányítják a titkos üzleti információk beszerzésére irányuló tevékenységet.
A magyarországi helyzetről próbált képet kapni az Open Gates Hungary Kft. és az IBA Magyarország Kft. által tavaly ősszel végzett felmérés, amelyben a kérdezők azt mérték fel, hogy hány válaszadót ért káresemény az elmúlt három évben, és hogyan reagált arra. A hazai vállalatok 66 százaléka mérhető vagyoni kárról, illetve információs, szellemi tőkéjüket és jó hírnevüket ért veszteségről számolt be. A káresemények oka azonban elsősorban belső volt, és csak másodsorban volt okolható a konkurencia tevékenysége.
A válaszadók mintegy 80 százaléka alkalmaz saját bevallása szerint valamilyen adatvédelmi rendszert, 50 százalékuk az informatikai adatvédelem mellett a jogi és a humánerőforrás oldalon is tesz lépéseket az üzleti titkok védelmére. A felmérés szerint viszont lehallgatásvédelmi rendszert a válaszadók közül sem jelenleg, sem a jövőben nem alkalmazna senki.
A megelőzés a leg-jobb védelem © sxc.hu |
„Az üzleti információk megszerzésének és megóvásának jelentőségét azonban ma még a magyar vállalatok bizonyos része nem kellő súllyal ismerte fel. A vállalatok, gazdálkodó szervezetek elleni információs háború ugyanis rendszerint csak akkor tudatosul a vállalkozások vezetőiben, amikor az érzékeny területekre való "betörés" már megtörtént” – teszi hozzá a hivatal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.