A középmezőnybe került Magyarország az OECD rangsorában
Az OECD szerdán közzétett, 42 országra kiterjedő új gazdagsági rangsorában - amely az egy főre jutó hazai összterméket (GDP) veszi figyelembe a vásárlőerő-paritások alapján - Magyarország a középmezőny alsó részében foglal helyet.
Mivel az adatok különbözősége csak megközelítő összehasonlítást tesz lehetővé, az egyes országokat százalék szerinti országcsoportokba sorolták, abszolút országok közti rangsort nem minden esetben állítottak fel. 100 százaléknak (100-as index) a 30 OECD-ország egy főre jutó átlagos GDP-jét vették.
Az OECD a mostani kimutatásban - amelyet az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal karöltve végzett - a 2002-es adatokat vetette össze, ezt megelőzően 1999-ben végzett hasonló felmérést. A szervezet három évenként ad ki ilyen jellegű összevetést.
Ezek alapján a vezető országcsoportba - a 120-as index felett - Luxemburg, Norvégia, az Egyesült Államok, Írország, és Svájc került.
A gazdagsági középmezőny felső részében (100-120 közötti indexérték) Ausztria, Dánia, Hollandia, Kanada, Izland, Nagy-Britannia, Belgium, Svédország, Ausztrália, Finnország, Franciaország, Japán, Olaszország és Németország kapott helyet.
A középmezőny alsó részében (50-99-es index) Magyarország mellett Spanyolország, Izrael, Új-Zéland, Ciprus, Görögország, Portugália, Szlovénia, Dél-Korea, Málta, és Csehország szerepel. Pontosabb lebontásban Magyarország a csoportban 56-os, Csehország 65-ös indexet kapott.
Az alacsony jövedelmű államok csoportjában (50-es index alatt) Szlovákia, Észtország, Lengyelország, Horvátország, Litvánia, Lettország, Mexikó, Oroszország, Bulgária, Románia, Törökország és Macedónia található. Lengyelország 44-es, Bulgária és Románia 28-28-as indexet kapott, a sort záró Macedónia pedig 24-eset.
Elemzők számára a legnagyobb meglepetés Írország, amely most 129-es mutatót ért el az 1999-es 114-es után. Negatív meglepetés viszont Németország, amely az 1999-es 12. helyről a 19-re csúszott, 105-ös indexszámmal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.