"Milyen közgazdasági érv indokolja a tőzsdei hozam negatív diszkriminációját, vagyis, hogy a tőzsdei árfolyamnyereséget megadóztatnák, miközben a többi tőkejövedelem továbbra sem adózna? Miért érdeke a magyar gazdaságnak, hogy az állam a hosszú távú megtakarítások megadóztatásával, a rövid távú megtakarításokat támogassa? Tudja-e Ön, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség adó ismételt bevezetése a magyar középvállalkozások tőzsdére kerülését is ellehetetleníti?"



Többek között ezeket a kérdéseket intézte a Tebész Draskovics Tiborhoz, hétfőn keltezett levelében, „a gyors megválaszolás reményében”.



Levelében a Tebész megfogalmaz néhány észrevételt: „a kormány – nyilván a bankokkal kötött alku alapján - a bankbetétek felé kívánja terelni a megtakarításokat.”… A magyar lakosság bankbetétben, kincstárjegyben, azaz rövid távú megtakarításokban 5700 milliárd forintot, míg tőzsdei részvényben csak 185 milliárd forintot tart. Ezzel Európa egyik legkorszerűtlenebb megtakarítási szerkezetével rendelkezik.”



„A tőkehiánnyal küzdő magyar vállalatok tőzsdei bevezetéskor elsősorban a hazai magánbefektetők pénzére számíthatnak, mivel a külföldi alapok nem preferálják az ilyen cégeket. Ezen cégek támogatása így továbbra is állami/költségvetési feladat marad, tovább terhelve a költségvetést és az adózó polgárokat” - teszi hozzá a levél. (hvg.hu)