Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. október. 07. 14:01
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Nem emelt kamatot sem az EKB, sem a Bank of England
Az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, és a Bank of England sem változtatott 4,75 százalékon irányadó kamatán.
A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti sem az amerikai Fed példáját, amely június óta már háromszor emelte, legutóbb szeptember végén negyed százalékponttal 1,75 százalékra az irányadó napikamatát, sem pedig a brit központi bank példáját, amely tavaly november óta ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra.
Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős még a gazdasági növekedés, és azt főleg a korábban túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és magánhitelezés miatt akarják hűteni az ottani központi bankok, a jelek szerint nem eredménytelenül.
Az euróövezetben azonban nyoma sem volt az idén fogyasztói bizalomnak. Hiányát az emelkedő energiaárakon és a tartósan nagy, 9,0 százalékos munkanélküliségen kívül valamiféle, mindinkább látható, negatív ár-bér spirál is magyarázza. Miközben a termelő és a szolgáltató vállalatok, a növekvő alapanyag- és energiaárak ellenére, nemigen tudják emelni kibocsátási áraikat, éppen pontosan a lakossági kereslethiány miatt, a növekvő költségeket a versenyképességre hivatkozva a dolgozókon akarják megtakarítani - akik ettől nyilván még kevésbé éreznek hajlandóságot költekezni.
A világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a tavalyig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, tavaly november óta ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb augusztusban, negyed százalékponttal a most érintetlenül hagyott 4,75 százalékra.
A kutatóintézetek szerint ennek már látszik a hatása: a brit National Institute of Economic and Social Research legújabb becslése szerint a brit gazdaság növekedése a harmadik negyedben 0,4 százalékra csökkent a második negyedévi 0,9 százalékról, rendre az előző negyedhez képest. A brit gazdaság az euróövezeti, az amerikai és a japán konkurenciánál jobban állta az elmúlt évek lassulását, és a korábbi hivatalos adatok szerint idén is gyorsabb a nyugat-európai átlagnál. (MTI)
Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában viszonylag erős még a gazdasági növekedés, és azt főleg a korábban túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és magánhitelezés miatt akarják hűteni az ottani központi bankok, a jelek szerint nem eredménytelenül.
Az euróövezetben azonban nyoma sem volt az idén fogyasztói bizalomnak. Hiányát az emelkedő energiaárakon és a tartósan nagy, 9,0 százalékos munkanélküliségen kívül valamiféle, mindinkább látható, negatív ár-bér spirál is magyarázza. Miközben a termelő és a szolgáltató vállalatok, a növekvő alapanyag- és energiaárak ellenére, nemigen tudják emelni kibocsátási áraikat, éppen pontosan a lakossági kereslethiány miatt, a növekvő költségeket a versenyképességre hivatkozva a dolgozókon akarják megtakarítani - akik ettől nyilván még kevésbé éreznek hajlandóságot költekezni.
A világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a tavalyig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, tavaly november óta ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb augusztusban, negyed százalékponttal a most érintetlenül hagyott 4,75 százalékra.
A kutatóintézetek szerint ennek már látszik a hatása: a brit National Institute of Economic and Social Research legújabb becslése szerint a brit gazdaság növekedése a harmadik negyedben 0,4 százalékra csökkent a második negyedévi 0,9 százalékról, rendre az előző negyedhez képest. A brit gazdaság az euróövezeti, az amerikai és a japán konkurenciánál jobban állta az elmúlt évek lassulását, és a korábbi hivatalos adatok szerint idén is gyorsabb a nyugat-európai átlagnál. (MTI)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
