Kevesebb mint tizedére esett az állami kézben lévő vállalatok száma az utóbbi 14 évben – derül ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) idei első féléves adataiból. Míg 1990 elején még közel 1900 cég volt állami kézben, idén júniusra számuk 154-re csökkent. A vagyonkezelő szerint ebből 38 maradna részleges, vagy teljes állami tulajdonban hosszabb távon is, míg 116 cég még privatizálható. Az ÁPV kezében az év végi adatok szerint még 650 milliárdos vagyon van, amelynek nagyobbik részét magánkézbe adhatják. Az idei év első félévben folytatódtak az eladások: az ÁPV szerint 8 céget adtak el összesen közel 80 milliárd forintért. Az értékesítés árfolyama a vagyonkezelő szerint közel 600 százalékos volt – azaz az ÁPV hatalmas nyereséggel adott túl a vállalatokon. A féléves teljesítmény a tavalyihoz képest is jobb, akkor ugyanis egész évben az ÁPV 134 milliárdot kaszált a privatizációból.

A közgazdászok szerint nem lenne kívánatos megválni azoktól a társaságoktól, amelyeknek a működése közcélú, vagy stratégiai fontosságú. Az ilyen cégek általában monopóliummal rendelkeznek a hazai piacon, ezért a szakértők szerint magánkézbe adásukkal az új tulajdonosok egy csapásra jutnának kizárólagos piaci pozícióhoz. Persze a gazdasági közhely sem mellőzhető: az állam a legrosszabb tulajdonos, azaz magántulajdonban jobban fejlődnek a vállalkozások.

Mindenesetre még idén megválna az állam két infrastruktúrális cégtől, az Antenna Hungáriától, és a Malévtől, de többéves huzavona után eladnák Bábolnát is, illetve az idén tavaszi értékesítés után megmaradt négy agrártársaságot is, köztük a nagy múlttal rendelkező Tokaj Kereskedőházat. Október végéig lehet jelentkezni a ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt., és a Magyar Gázszolgáltató eladására kiírt pályázatra, illetve három kisebb vagyonkezelő, valamint a Hungexpo Vásár- és Reklám Rt. 77 százalékának eladását célzó tenderre is. Ez utóbbi határideje jövő január közepe. Új tulajdonost keresnek idén a Hollóházi Porcelángyárhoz, a Nemzeti Tankönyvkiadóhoz, illetve a Mecsekérchez is.

Bár a kormányprogram nem részletezi, mely cégeket adnák el jövőre, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995-ös törvény jövő évi módosítására vonatkozó javaslat tisztábban beszél a tervekről. 2005-ben értékesítenék a Szerencsejáték Rt. 50 százalékát (mínusz egy szavazatot), amely várhatóan nagy bevételt hozna, hiszen a cég a tavalyi közel 14 milliárdos rekordprofit után idén is sokat hozhat a tulajdonosoknak. A cég magánosítása korábban is napirenden volt, de a javaslat eddig rendre elvérzett. A törvényjavaslat emellett kisebb cégeket is értékesítene, többek között a Országos Mesterséges Termékenyítő Rt.-t, a Temperált Vizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft.-t, valamint az Agroszter Beruházó Rt. háromnegyedét.

Kérdés, megéri-e megvenni ezeket a cégeket. A profitot fialó Szerencsejáték Rt.-n kívül alig akad nyereséget termelő vállalat a kínálatban, nem is csoda, hogy érdeklődők híján számos állami céget idén többször is meg kellett hirdetni. Az ÁPV viszont arról számolt be, hogy portfoliójának első féléves össesített eredménye 35 milliárd forintos pozitívumot mutat. A vagyonkezelő szerint az eredmény javulása legfőképp a Budapest Airport, a Magyar Posta illetve a rendszeresen ÁPV-tőkeinjekcióra szoruló Magyar Villamos Művek (MVM) idei eredményjavulásának köszönhető. Az ÁPV számos tőzsdei cég résztulajdonosaként is bevételhez jutott: jól teljesített az első félévben a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), a Richter Gedeon, és a Mol is. Az utóbbi kettő ÁPV-re jutó tulajdonrésze összesen több mint 16 milliárdos nyereséget termelt.

Gyengén muzsikáltak viszont az ÁPV agrárcégei és a Volán-társaságok, amelyek eredménye az első félévben átlagosan 13 százalékkal csökkent. Tartósan nagy veszteséggel működik a Szövetkezeti Üzletrészhasznosító, a Nitrokémia, a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Vértesi Erőmű is.

Bár a köztársasági elnök október elején a pénzügyminiszter előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki Kamarás Miklóst, az ÁPV vezérigazgatóját, a privatizáció legjelesebb napjai már több éve elszálltak. A csúcsévnek tekintett 1995-ben az ÁPV 474 milliárd forintos bevételt ért el, amelyből 460 milliárd származott az állami vagyon értékesítéséből. Tavaly már „csak” 160 milliárdos volt az összbevétel, és ebből csupán 134 milliárd származott privatizációs bevételekből.

A Gyurcsány-kormány az állami kézben lévő, de nem, vagy rosszul hasznosított ingatlanokat - ha az érintettek vállalják a hasznosítást – az önkormányzatoknak adná át. Ezeket az önkormányzatok akkor tehetnék pénzzé, ha a befolyó összeget ugyanarra a célre fordítják, amelyre az ingatlanokat szerették volna használni. A kormányprogram ugyan kimondja: „közös vagyonunkat az infrastruktúra fejlesztésére csoportosítjuk át", az ellenzék mégis arra gyanakszik, hogy a kormány az idei és jövő évi teljes privatizációs bevételt a költségvetési hiány csökkentésére fogja fordítani.