Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. szeptember. 27. 17:44
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Nem minden takarékszövetkezetnek kellene bankadót fizetni
A pénzügyi tárca által hétfőn az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatában szerepel, hogy a pénzügyi intézetektől szedett különadó kirovásánál figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetét.
A Pénzügyminisztérium hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely szerint a pénzügyi intézményeknek különadót kell fizetniük, aminek mértéke a kamatkülönbözet 6 százalékának felel meg.
A különadóról szóló törvényjavaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozó intézményekre vonatkozik: a társaságoknak a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások különbözete után kell megfizetniük az adót.
A törvény hatálya a bankok mellett a szakosított hitelintézetekre, a szövetkezeti hitelintézetekre, köztük a hitelszövetkezetekre és a pénzügyi vállalkozásokra, a lízing- és faktorcégekre is kiterjed.
Az eddigi információkhoz képest újdonság, hogy a különadó kirovásánál figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetét. Azon szövetkezeti hitelintézeteknek ugyanis, amelyek saját tőkéje a tárgyévet megelőző adóévben nem éri el a 250 millió forintot és az adóévre vonatkozóan tagjaik számára részesedést nem állapítottak meg, nem kell a különadót megfizetniük, feltéve, hogy érvényes rájuk a Hpt. azon előírása, amely szerint saját tőkéjüknek legkésőbb 2006. december 31-ig el kell érnie a 200 millió forintot, 2007. december 31-ig pedig a 250 millió forintot.
A különadóról szóló törvény 2005. január 1-jén lép hatályba és 2007. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalany 2006-ra vonatkozó kötelezettségét teljesítette. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetén az adó megfizetési kötelezettség a 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.
A különadót ráfordításként kell elszámolni, így kettős adóztatást nem eredményez. A pénzügyi tárca korábban nyilvánosságra hozta: a költségvetés a különadó révén évi mintegy 30 milliárd forintos többletbevételre szeretne szert tenni a pénzügyi szektorból 2005-ben és 2006-ban.
Az szja-kulcsok tekintetében az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot a törvényjavaslat. Másfélmillió forintig 18 százalék a kulcs, e limit felett 270 ezer forint és a másfélmillió forinton felüli rész 38 százaléka az szja. Az adójóváírás-rendszer révén a minimálbér továbbra is adómentes, a havi legkisebb bér ugyanakkor 57 ezer forintra emelkedik.
A különadóról szóló törvényjavaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) hatálya alá tartozó intézményekre vonatkozik: a társaságoknak a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások különbözete után kell megfizetniük az adót.
A törvény hatálya a bankok mellett a szakosított hitelintézetekre, a szövetkezeti hitelintézetekre, köztük a hitelszövetkezetekre és a pénzügyi vállalkozásokra, a lízing- és faktorcégekre is kiterjed.
Az eddigi információkhoz képest újdonság, hogy a különadó kirovásánál figyelembe veszik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetét. Azon szövetkezeti hitelintézeteknek ugyanis, amelyek saját tőkéje a tárgyévet megelőző adóévben nem éri el a 250 millió forintot és az adóévre vonatkozóan tagjaik számára részesedést nem állapítottak meg, nem kell a különadót megfizetniük, feltéve, hogy érvényes rájuk a Hpt. azon előírása, amely szerint saját tőkéjüknek legkésőbb 2006. december 31-ig el kell érnie a 200 millió forintot, 2007. december 31-ig pedig a 250 millió forintot.
A különadóról szóló törvény 2005. január 1-jén lép hatályba és 2007. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalany 2006-ra vonatkozó kötelezettségét teljesítette. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetén az adó megfizetési kötelezettség a 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.
A különadót ráfordításként kell elszámolni, így kettős adóztatást nem eredményez. A pénzügyi tárca korábban nyilvánosságra hozta: a költségvetés a különadó révén évi mintegy 30 milliárd forintos többletbevételre szeretne szert tenni a pénzügyi szektorból 2005-ben és 2006-ban.
Az szja-kulcsok tekintetében az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot a törvényjavaslat. Másfélmillió forintig 18 százalék a kulcs, e limit felett 270 ezer forint és a másfélmillió forinton felüli rész 38 százaléka az szja. Az adójóváírás-rendszer révén a minimálbér továbbra is adómentes, a havi legkisebb bér ugyanakkor 57 ezer forintra emelkedik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
