Hidegzuhanyként érte a hazai bankokat a leendő kormányfő múlt szerdai bejelentése, amely szerint a jelenlegi 16 százalékról 24 százalékra emelné a kormány a pénzintézetek – a bankok mellett többek között a befektetési szolgáltatók, és faktorcégek – társasági adóját. Ugyan korábban folytak már tárgyalások a kamatadó esetleges bevezetéséről, illetve a társasági adóalap megváltoztatásáról, de a pénzintezetek most azonnal kritizálni kezdték Gyurcsány javaslatát.

A közteherviselés a többletadóval kialakuló egyenlőtlenségére hivatkozva a magyar bankvezérek azonnal alkotmányossági aggályaikat hangoztatták, sőt Csányi Sándor OTP-vezér ennél is tovább ment: a legnagyobb hazai bank egyes tevékenységeinek külföldre telepítésének ötletével próbálta jobb belátásra bírni a javaslat mellett makacsul kitartó miniszterelnök-jelöltet.

A csütörtöki megbeszélések eredményeképp a bankok végül kiharcolták, hogy csak 2006-ig fizessék a többletadót, sőt, az eredeti tervekkel szemben a magasabb társasági adó helyett ezentúl valószínűleg csak az erre az alkalomra feltalált kamatkülönbözet-adót kell megfizetnük. Ezt a betéti és hitelkamataik közötti nyereségből számítják, így valamivel kedvezőbb a bankok számára mint a társasági adó emelése, amely minden típusú nyereséget - azaz többek között a díjakból, és befektetésekből származó profitot is - megsarcol.

„A mostani megegyezés pozitívnak értékelhető” – mondta a hvg.hu-nak Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője, aki szerint a bankok belátták, hogy a pluszteher bevezetésénél kellemetlenebb ötlettel is előállhatott volna a kormány. Ilyen lehetett volna a lakossági hiteltámogatások további megkurtítása, amely érzékenyen érintette volna a bankok erőteljesen növekvő lakáshitelüzletét. Persze a lakosság terheinek növelését a nemsokára hivatalba lépő Gyurcsány nem engedhette volna meg magának, így ő is sikernek tekintheti a bankadóból évente befolyó 30 milliárd forintot. Ráadásul a bankárkormány gúnynévtől is megszabadította a szocialista kormányt (amelyet a Fidesz ezek után frappánsan már csak mágnáskormánynak nevez).

Az üzletemberként bőséges tárgyalási tapasztalatot szerzett Gyurcsány (és nem elfelejtendő: a megbeszéléseken pénzügyminisztere, Draskovics Tibor is részt vett) határozottságával jó pontokat szerezhetett a szavazók előtt, bár sokak szerint az egyre nagyobb profitot termelő bankok megfejése populista ízű lépésnek tűnhet.

De a gyorsan és keményen reagáló bankvezéreknek is tiszta lehet a lelkiismerete: ahogy kell, a részvényesek érdekeinek képviseletét tekintették a legfontosabbnak a tárgyalások során. Ennek ellenére egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó elemző szerint Csányi Sándort – akinek sikeres bankvezéri szerepe után nem esne nehezére politikai szerepet is vállalni egy esetleges Fidesz-kormányban – a nem túl diplomatikus ultimátuma miatt már nem tekinthetik tökéletes miniszterjelöltnek.

Csányi szerint az OTP egyedül a 30 milliárdnyi többletadó közel egyharmadát fogja jövőre befizetni az államkasszába. A kieső bevételt a bank intenzívebb nemzetközi tevékenységével kívánja majd pótolni (illetve a most bejelentett ezerfős elbocsátás eredményeképp elért költségcsökkentéssel). Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezetője azt mondta a portfolio.hu-nak, hogy a kormánynak nem kell tartania attól, hogy más díjakkal, diszkontmegoldásokkal játsszák ki a bankok a kamatkülönbözet-adót.

Bár a bankárok megígérték, hogy növekvő terheiket nem hárítják át klienseikre, az új kamatkülönbözet-adó csak a kamatjellegű bevételekre vonatkozik – mondta a hvg.hu-nak egy elemző. Azaz a különféle díjak – ATM-használati, számklavezetési vagy kártyadíjak – emelésével a pénzintézetek valamelyest kompenzálhatják a kieső profitot.