2004. szeptember. 13. 12:45
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
A tőzsde elnöke: az árfolyamnyereség-adó diszkriminál
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a 25 százalékos osztalék- és az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetése diszkriminálja a hazai magánbefektetőket a külföldiekkel szemben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke az MTI-nek hétfőn úgy nyilatkozott: "a külföldi intézményi befektetők, akik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok és a forgalom 75 százalékát tartják a kezükben, a nemzetek közötti kettős adóztatási egyezmények miatt mindenképpen változatlanul, maximum 5 vagy 10 százalék osztalékadót fognak fizetni a magyar államnak. Így ez a lépés kevéssé fog segíteni a központi költségvetés hiányán, miközben annál többet árt a hazai magánbefektetőknek, a tőzsde gazdasági és társadalmi státuszának."
Szalay-Berzeviczy Attila véleménye szerint rövid távú költségvetési szempontok tükröződnek vissza a kormány által pénteken bejelentett új adócsomagból. A tervezett rendszer távolságot tart a gazdasági racionalitásoktól, nem ösztönzi az egyéni teljesítményt, a megtakarításokat és az öngondoskodást. "Arról, hogy a kormány honnan szedi a már most jelentős pénzügyi egyensúlytalanság mellé bejelentett 100 milliárd forintos adócsökkentés fedezetét, eddig csak egyetlen konkrétumként annyit hallhattunk, hogy a tőzsdéről" - közölte.
Szalay-Berzeviczy Attila véleménye szerint rövid távú költségvetési szempontok tükröződnek vissza a kormány által pénteken bejelentett új adócsomagból. A tervezett rendszer távolságot tart a gazdasági racionalitásoktól, nem ösztönzi az egyéni teljesítményt, a megtakarításokat és az öngondoskodást. "Arról, hogy a kormány honnan szedi a már most jelentős pénzügyi egyensúlytalanság mellé bejelentett 100 milliárd forintos adócsökkentés fedezetét, eddig csak egyetlen konkrétumként annyit hallhattunk, hogy a tőzsdéről" - közölte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.