„Nem akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás amerikai módon médiacirkusszá váljon” – hangsúlyozta a minap Lord Falconer alkotmányos ügyekért felelős brit miniszter, miután a kabinet a bírák beleegyezésével jóváhagyta, hogy a bírósági tárgyalásokat élőben közvetítsék a televíziós csatornák. Persze a tévétársaságok nem ugranak rögtön a mélyvízbe, az első hónapokban csupán tesztközvetítések lesznek. Ezek nem kerülnek adásba, csak a bíróknak és az ügyvédeknek készül, hogy lássák, mi sül ki egy ilyen közvetítésből.

Nagy-Britanniában a bírósági tárgyalások élő közvetítésének támogatói szerint a műfaj révén megváltozhat a közvélekedés a jogi rendszerről, az emberekhez közelebb kerülhet az igazságszolgáltatás. Ezzel szemben a bírálók úgy vélik, mindez csak szenzációhajhászás, amely médiacirkusszá, showműsorrá degradálja a tárgyalást. Az Egyesült Államokban mindenesetre már meghonosodott a műfaj, sőt erre „szakosodott” tévécsatorna is működik (Court TV). Emlékezetes az egykori felesége és annak barátja meggyilkolásával vádolt Orenthal James Simpson volt futballsztár és televíziós személyiség tíz évvel ezelőtti, élőben közvetített bírósági tárgyalása. A férfit végül felmentették.

Kamerák a tárgyalóteremben

Magyarországon valószínűleg éles jogi viták, ombudsmani és alkotmánybírósági állásfoglalások sora születne, ha valamelyik televíziós adó azzal az ötlettel állna elő a bíróságokat „igazgató” Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT), hogy élőben közvetítene például büntetőpereket. A büntetőeljárásról szóló törvény ugyanis csak a felvételkészítésről szól, közvetítésről nem. A hvg.hu által megkérdezett jogászok szerint az már értelmezés kérdése, hogy a felvétel ez esetben egyenlő-e a közvetítéssel. A televíziós közvetítést ráadásul nehezítené az is, ha – noha a tárgyalást vezető bíró nyilvános tárgyalást rendelne el - az ügy egyik szereplője (tanú, vádlott, szakértő) nem járulna hozzá ahhoz, hogy képfelvétel vagy hangfelvétel készüljön róla. Ehhez ugyanis joga van. Ugyanakkor nyilvános tárgyalás esetén a bíróság tagjai (bíró, jegyzőkönyvvezető) nem tilthatják meg, hogy felvételeket készítsenek róluk. Arra viszont lehetősége van a bírónak, hogy a sajtó munkatársait ne engedje be a tárgyalóterembe.

Közszereplőknél más a helyzet

„Nagy különbség van aközött, hogy közszereplővel kapcsolatos-e az eljárás vagy sem. Ha nem közszereplő az illető, akkor az összes személyiségi jogi probléma felmerül” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Halmai Gábor médiajogász. Halmai példának a képmáshoz való jogot hozta fel, azaz az ügy szereplőjének a beleegyezése szükséges, hogy róla felvételt készítsenek. „Ha nem a szereplő személye miatt készül a felvétel, hanem csak azért, mert például a műsorral azt szeretnék megmutatni, hogy hogyan zajlik egy becsületsértési eljárás, akkor úgy vélem, hogy a képmáshoz való jog alapján minden félnek joga van azt mondani, hogy ehhez nem járul hozzá. A bíróságnak nincs joga ezt mondani, de a feleknek igen. Közszereplő esetén ez nem áll fenn. Ha valóban egy közügyről van szó, akkor a közszereplő nem mondhatja azt, hogy a felvételkészítéshez az ő beleegyezése kell” – fejtette ki Halmai.

A médiajogász szerint egyébként a bírósági szereplőket nem illeti szerzői jog a bírósági eljárás kapcsán, így azok ezen a jogcímen nem követelhetnének pénzt a tévétársaságoktól. Ugyanez vonatkozik a bíróságra is.

„Nem piacképes”

O.J. Simpson ügyéhez hasonlóan Magyarországon is vannak olyan kaliberű büntetőügyek – például a móri rablógyilkosság -, amelyeket folyamatosan nyomon követ a sajtó, mert érdekli a közvéleményt, kérdés azonban, hogy ezen ügyek tárgyalása képernyőképes-e, illetve vonzana-e elég nézőt. „Egy egész bírósági tárgyalást végigközvetíteni sorozatszerűen nem lenne célszerű, talán csak az ítélet közvetítésére lenne érdeklődés” – mondta a hvg.hu-nak Lóránt Gergely, a TV2 pr-és marketingvezetője. Lóránt szerint Magyarországon egy ilyen műsor nem lenne piacképes. „Az RTL Klub és a TV2 is indított jogi eseteket boncolgató műsorokat, de már egyik műsor sincs a képernyőn és nem futottak be nagy karriert” – emlékeztet Lóránt. Szerinte az ilyen műfaj – noha kétségtelenül valós szereplőket mutatna be - nem tartozik a valóságshow kategóriájában, hiszen ez utóbbit mesterséges környezetben „állítják elő”.

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója is nemleges választ adott arra a kérdésünkre, hogy a csatornánál tervezik-e a nagyobb érdeklődésre számot tartó tárgyalások élő közvetítést. A főbb kereskedelmi tévétársaságokkal ellentétben a közszolgálati televíziót viszont érdekelné egy ilyen műsor, de – mint azt Csorba Máriától, az MTV szóvivőjétől megtudtuk – a „Magyar Televízió lehetőségei jelenleg nem teszik lehetővé, hogy egy ilyen műsort elindítson”.

Tapasztalatból tudják

A kereskedelmi televíziók idegenkedése a műfajtól nem ok nélküli. Korábban a TV2 a német licenc alapján készített Katalin bírónő nevű bírósági show-val próbálkozott, a műsor végül alacsony nézettsége miatt bukott meg. Bár a Katalin bírónő a csatorna szerint megtörtént ügyeket dolgozott fel, statiszták szerepeltek benne, így össze sem lehet hasonlítani egy „hús-vér” tárgyalással. Az RTL Klub is saját tapasztalatok alapján nem evez többé a jogi show vizei felé. A csatornán Perpatvar néven futott Havas Henrik vezetésével egy műsor, ám az alacsony nézettség miatt a belga vezetők levetették a képernyőről. Havas egy internetes lapnak adott interjújában ugyanakkor azt mondta, hogy az RTL Klubnak adásonként 5 millió forintba kerülő műsorának nagy volt a nézettsége, és a vezetés csak azért szüntette be és cserélte le egy olcsó programra, mert már előre eladta a reklámidőt, így megszüntetése után több pénz maradt meg a tulajdonosok zsebében. Ennek azonban ellentmond, hogy az RTL Klub azóta nem jelentkezett hasonló műsorral, márpedig hogyha tényleg nézett lett volna, feltehetőleg folytatnák a produkciót.