Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. május. 19. 18:47
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Létrejöhet a közép-európai tőzsdeszövetség?
A közép-európai tőzsdék regionális szövetségét szorgalmazó tervek éledhetnek újjá a közeljövőben, miután az osztrák Wiener Börse AG bevásárolt a magyar érték- és árutőzsdébe, és érdeklődne a varsói tőzsde iránt is. Az összekapcsolódás hasznos lehetne az önmagukban kicsi tőzsdéknek, de az együttműködés alapvető akadályokba ütközhet.
Pontosan 14 százalékot szerzett meg a Wiener Börse abból az összesen 50,3 százalékos részvénycsomagból, amelyet a német HVB csoport vásárolt osztrák befektetési bankján keresztül a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT)-ben. A HVB a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) többségét is megszerezte, így az egyesülés előtt álló mindkét magyar tőzsdében is övé a legnagyobb tulajdonosi szelet.
Bár a HVB-t letétkezelési piacai miatt leginkább a BÉT és a BÁT a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER)-ben meglévő, együttesen 50 százalékos részesedése érdekelte, a tőzsdevásárlás belátható időn belül magával hozhatja a régió értékpapír-piacainak konszolidációját is.
Bécs önálló piacokat ígér
Szerdán Stefan Zapotocky, a Wiener Börse elnöke sietett megerősíteni, hogy a pesti tőzsde az ügylettől függetlenül megőrzi függetlenségét és nem egyesül bécsi társával. Szerinte az osztrák befektetők – köztük a HVB is - érdekeltek abban, hogy ott erős és állandó tőkepiac legyen, és meg vannak győződve arról, hogy a magyarországi intézménynek szép jövője van. Kiemelte, hogy Budapest és Bécs együttműködése erős tőkepiac kialakítását célozza Közép-Európában, ám "mindkét fővárosban azt akarják, hogy piacaink önállóak maradjanak" – tette hozzá.
Együtt többre viszik?
A bécsi tőzsde szeme előtt ennek ellenére valószínűleg egy közös osztrák-magyar kereskedés lebeghet, amely nagyobb volumenével, likviditásával és a befektetők számára elérhető tőzsdei cégek nagyobb összkapitalizációjával már elérheti a kritikus piaci tömeget.
Ehhez a társuláshoz akár a varsói tőzsde is csatlakozhat, amelynek kisebbségi részét a közeljövőben privatizálná a lengyel kormány. A lengyel piac sokkal nagyobb, mint a magyar és az ottani belföldi befektetők sokkal nagyobb mértékben vesznek részt a tőzsdei kereskedésben is. Nem is csoda, hogy a lengyel PKN Orlen és a magyar MOL a hírek szerint - tervezett, bár bizonytalan fúziójuk megkönnyítése érdekében – bevezetnék papírjaikat egymás tőzsdéire.
Az együttműködés akadályai
A bécsiek már korábban is próbálkoztak keleti terjeszkedéssel, de magyar papírok mellett orosz papírokat is forgalmazó új tőzsdeplatform forgalom hiányában elhalt.
A lehetséges regionális piac létrejöttének ma is jelentős akadályai lehetnek – mondta a hvg.hu-nak Dunavölgyi Mária, aki a 1998 és 2001 között a BÉT vezérigazgatói feladatait látta el. Bár a Wiener Börse és a BÉT is használja a frankfurti Deutsche Börse Xetra kereskedési rendszerét, a varsói nemrég a francia, holland, belga, portugál és brit tőzsdéket tömörítő Euronext tőzsdecsoport kereskedési rendszerét vette át. Emellett a BÉT és befektetői még mindig az ausztrál fejlesztésű MMTS elsődleges kereskedési rendszert használják, amely 1998-ban váltotta fel itthon a nyílt kikiáltási rendszert. „Ezek fizikai összekapcsolása elég nagy költséggel járhat”- mondta Dunavölgyi, aki szerint ezen kívül még az is kérdéses, hogy egy esetleges osztrák-magyar-lengyel piac likviditása eléggé nagy lehet-e a megfelelő piaci méret eléréséhez.
A közép-európai tőzsdecsoport viszont Dunavölgyi szerint kiváló terjeszkedési lehetőséget nyújthat egy-egy nagyobb nyugat-európai tőkepiaci szövetség számára, amely a régióban lendítené fel forgalmát. Az Euronext mellett a londoni London Stock Exchange (LSE) és a frankfurti Deutsche Börse is aktívan próbált terjeszkedni az utóbbi években – az utóbbival még a BÉT is folytatott korábban közelebbi együttműködésről szóló tárgyalásokat. Hasonlóan agresszív lehet a NOREX észak-európai tőzsdeszövetség, amelybe április eleje óta hét tőzsde és négy elszámolóház tartozik. Ekkor csatlakozott a korábbi tagokhoz a finn, észt és a lett tőzsde is.
Együtt is a kicsik között
A brüsszeli központú Európai Értéktőzsdék Szövetségénél (FESE) idén áprilisban a már évek óta tartó piaci konszolidáció ellenére még mindig 24 európai tőzsdét tartottak nyilván. A legutóbbi adatok szerint a több mint kétezer milliárd eurós piaci kapitalizációjával – azaz a bevezetett értékpapírok pillanatnyi piaci összértékével – jelenleg az LSE a legnagyobb európai piac, amelyet ezerhatszáz milliárd eurós kapitalizációjával az Euronext követ. Ehhez képest a bécsi, budapesti és varsói piac összesített kapitalizációja áprilisban alig haladta meg a 100 milliárd eurót.
Bár a HVB-t letétkezelési piacai miatt leginkább a BÉT és a BÁT a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER)-ben meglévő, együttesen 50 százalékos részesedése érdekelte, a tőzsdevásárlás belátható időn belül magával hozhatja a régió értékpapír-piacainak konszolidációját is.
Bécs önálló piacokat ígér
Szerdán Stefan Zapotocky, a Wiener Börse elnöke sietett megerősíteni, hogy a pesti tőzsde az ügylettől függetlenül megőrzi függetlenségét és nem egyesül bécsi társával. Szerinte az osztrák befektetők – köztük a HVB is - érdekeltek abban, hogy ott erős és állandó tőkepiac legyen, és meg vannak győződve arról, hogy a magyarországi intézménynek szép jövője van. Kiemelte, hogy Budapest és Bécs együttműködése erős tőkepiac kialakítását célozza Közép-Európában, ám "mindkét fővárosban azt akarják, hogy piacaink önállóak maradjanak" – tette hozzá.
Együtt többre viszik?
A bécsi tőzsde szeme előtt ennek ellenére valószínűleg egy közös osztrák-magyar kereskedés lebeghet, amely nagyobb volumenével, likviditásával és a befektetők számára elérhető tőzsdei cégek nagyobb összkapitalizációjával már elérheti a kritikus piaci tömeget.
Ehhez a társuláshoz akár a varsói tőzsde is csatlakozhat, amelynek kisebbségi részét a közeljövőben privatizálná a lengyel kormány. A lengyel piac sokkal nagyobb, mint a magyar és az ottani belföldi befektetők sokkal nagyobb mértékben vesznek részt a tőzsdei kereskedésben is. Nem is csoda, hogy a lengyel PKN Orlen és a magyar MOL a hírek szerint - tervezett, bár bizonytalan fúziójuk megkönnyítése érdekében – bevezetnék papírjaikat egymás tőzsdéire.
Az együttműködés akadályai
A bécsiek már korábban is próbálkoztak keleti terjeszkedéssel, de magyar papírok mellett orosz papírokat is forgalmazó új tőzsdeplatform forgalom hiányában elhalt.
A lehetséges regionális piac létrejöttének ma is jelentős akadályai lehetnek – mondta a hvg.hu-nak Dunavölgyi Mária, aki a 1998 és 2001 között a BÉT vezérigazgatói feladatait látta el. Bár a Wiener Börse és a BÉT is használja a frankfurti Deutsche Börse Xetra kereskedési rendszerét, a varsói nemrég a francia, holland, belga, portugál és brit tőzsdéket tömörítő Euronext tőzsdecsoport kereskedési rendszerét vette át. Emellett a BÉT és befektetői még mindig az ausztrál fejlesztésű MMTS elsődleges kereskedési rendszert használják, amely 1998-ban váltotta fel itthon a nyílt kikiáltási rendszert. „Ezek fizikai összekapcsolása elég nagy költséggel járhat”- mondta Dunavölgyi, aki szerint ezen kívül még az is kérdéses, hogy egy esetleges osztrák-magyar-lengyel piac likviditása eléggé nagy lehet-e a megfelelő piaci méret eléréséhez.
A közép-európai tőzsdecsoport viszont Dunavölgyi szerint kiváló terjeszkedési lehetőséget nyújthat egy-egy nagyobb nyugat-európai tőkepiaci szövetség számára, amely a régióban lendítené fel forgalmát. Az Euronext mellett a londoni London Stock Exchange (LSE) és a frankfurti Deutsche Börse is aktívan próbált terjeszkedni az utóbbi években – az utóbbival még a BÉT is folytatott korábban közelebbi együttműködésről szóló tárgyalásokat. Hasonlóan agresszív lehet a NOREX észak-európai tőzsdeszövetség, amelybe április eleje óta hét tőzsde és négy elszámolóház tartozik. Ekkor csatlakozott a korábbi tagokhoz a finn, észt és a lett tőzsde is.
Együtt is a kicsik között
A brüsszeli központú Európai Értéktőzsdék Szövetségénél (FESE) idén áprilisban a már évek óta tartó piaci konszolidáció ellenére még mindig 24 európai tőzsdét tartottak nyilván. A legutóbbi adatok szerint a több mint kétezer milliárd eurós piaci kapitalizációjával – azaz a bevezetett értékpapírok pillanatnyi piaci összértékével – jelenleg az LSE a legnagyobb európai piac, amelyet ezerhatszáz milliárd eurós kapitalizációjával az Euronext követ. Ehhez képest a bécsi, budapesti és varsói piac összesített kapitalizációja áprilisban alig haladta meg a 100 milliárd eurót.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
