Pénzhiány miatt leállt a Sorstalanság forgatása
Átmeneti pénzügyi gondok miatt le kellett állni a Sorstalanság című film forgatásával - mondta a hvg.hu-nak Koltai Lajos, a film rendezője kedden. A leállást egy, a film külföldi támogatását is érintő brit adóváltozás okozta, de Koltai szerint a novemberi befejezés nincs veszélyben.
A kényszerszünet alapja egy adóprobléma: hirtelen megszűnt egy olyan adókedvezvemény, amelyet Angliában filmekkel kapcsolatosan igénybe lehetett venni - nyilatkozta korábban az MTI-nek Koltai Lajos. Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye alapján készülő filmnek feltehetőleg igen nagy pechje van, ugyanis éppen „belefutott” a brit adótörvények azon módosításába, amelyek a filmek finanszírozására vonatkoznak. Az adótörvény módosítása március közepére a brit költségvetés beterjesztésének időpontjáig befejeződik - ígérte Gordon Brown brit pénzügyminiszter a filmszakmának.
Június elejére vagy júliusra véget ér az a bizonytalanság, amely a brit adótörvények kiskapuit hivatott bezárni - mondta a hvg.hu-nak Czirkó József, a filmkészítéssel foglakozó Happy Crew Company Kft. tulajdonos igazgatója, aki a most futó Mix, és az Oroszlán télen című filmek producere. Bár Czirkó nem vesz részt a Sorstalanság elkészítésében, szerinte nem lenne meglepő, ha a külföldi partnerek pénzügyi hozzájárulásai esetleg késlekednének, amíg a helyzet nem tisztázódik. Ha a magyar finanszírozási források kimerültek, a filmnek valószínűleg le kell állnia, amíg újabb pénz nem áll a házhoz - vélekedett Czirkó.
Ez magyar filmek esetében szinte tipikus eset, a 150-160 millió forintos költségvetésű hazai alkotások ugyanis évente maximum 100-150 millió forintot kapnak, így negyedévekre le kell állni, amíg az évente kétszer kiosztott pályázati pénzekből meg nem érkezik az újabb segítség - tette hozzá Czirkó. Külföldi, illetve koprodukciós filmek esetében azonban igen ritka eset, hogy a forgatást pénz hiányában le kell állítani. Az angolszász producerek ugyanis általában akkor vágnak bele egy filmbe, ha a finanszírozás már az utolsó fillérig összeállt, és az előre eladott mozi-, videó-, DVD- és televíziós forgalmazási jogokból a majdani forgalmazók komoly előleget fizettek ki. A Sorstalanság profi produceri gárdája azonban szerencsétlenségére belefuthatott a váratlan brit adókedvezmények reformjába - mondta Czirkó.
A Sorstalanság amúgy pénzügyileg is sikeres filmek ígérkezik. Amíg művészfilmek esetében három év a film költségeinek átlagos megtérülési idje, a Sorstalanság már egy év után profitot hozhat - vélekedik Czirkó.
A filmváltozatot december 15-én kezdték forgatni Budapesten. A történet forgatása időrendben halad, először a főszereplő Köves Gyuri családját, otthoni körülményeit rögzíti a kamera. Ezt követően készülnek a deportálás és a lágerélet képei, amelyeket részben Piliscsabán, a volt lőtéren fölépített díszletek között vesznek fel.
Azzal kapcsolatban, hogy az átmeneti pénzügyi nehézségek hatással lesznek-e a film befejezésének időpontjára, Koltai Lajos az MTI-nek úgy nyilatkozott: szeretné, ha a film őszre elkészülne, és úgy véli, hogy a tervezett novemberi befejezés nincs veszélyben. Szerinte még nem tűzték ki a bemutató időpontját, sem a helyszínét, de Koltai azt szeretné, ha az év végén megtarthatnák az európai premiert. Korábbi közlése szerint Budapesten és a kontinens több nagyvárosában egyidőben mutatnák be az alkotást.
Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje 2,5 milliárd forintból készül; 920 millió forintot a magyar állami költségvetésből, a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül kap a produkció. A külföldi partnerek közül a német Euroarts 1,8 millió euróval (470 millió forint), az angol Renegade Film 1,5 millió euróval (390 millió forint) támogatja a Sorstalanság filmre vitelét - írja az MTI. A film elkészítéséhez az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages 650 ezer euróval (175 millió forint), a párizsi székhelyű Shoá Alapítvány 50 ezer euróval (23,5 millió forint) járul hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.