Vasárnapi nyitva tartás: szabad szappanozni?
Szlovén szakszervezetek aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak kiharcolása érdekében, hogy a vasárnapi munka betiltásáról népszavazás útján döntsenek az országban. Próbálkozások Magyarországon is történtek a hétvégi nyitva tartás visszaszorítására, a már meglévő piaci gyakorlat törvénybe foglalásán kívül azonban újat e kezdeményezések nem hoztak. A gyermekverset idézve - "szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni" - elérhető-e, hogy minden család számára szabad legyen a vasárnap? Vagy netán nagyobb segítség a családoknak a vasárnapi munkával megszerezhető pluszjövedelem?
A szlovén szakszervezetek e lépésükkel a szigorú német és osztrák minta mellett tették le voksukat a jelentős idegenforgalom miatt engedékenyebb mediterrán szabályozás ellenében. Magyarországon a vasárnapi munka megjelenése szinte egybeesett az első komolyabb németországi tiltásokkal; hazánkban ugyanis csupán öt-hat évvel ezelőtt, a multinacionális bevásárlóközpontok, plazák harcmodelljének elterjedését követően nyitottak ki tömegesen az üzletek, áruházak a hét végén is. Az eleinte csak a fővárosban és környékén tapasztalt tendencia hamarosan az egész országban elterjedt, aminek köszönhetően a vasárnap is foglalkoztatott alkalmazottak száma megduplázódott. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének információi szerint ma már több mint százezer munkavállalót érint a főként az élelmiszer-kereskedelemben jellemző vasárnapi nyitva tartás. A kínálat átalakulása keresleti oldalon is változásokhoz vezetett, ami leginkább a vásárlói szokások alakulását vizsgálva érhető tetten: a GfK Piackutató Intézet tavaly októberben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a fogyasztók minden negyedik forintjukat hétvégén költik el. E tény ütőkártya a vasárnapi nyitva tartást támogatók kezében, s a jelenlegi liberális szabályozás mellett szólnak azok az érvek is, miszerint az EU-csatlakozást követően a bevásárló turizmus ugrásszerű fejlődése várható a hétvégi bevásárlások tekintetében engedékenyebb országokban.
Hazánkban az első nagyobb, a politika térfeléről induló offenzíva a vasárnapi dolgoztatók ellen az elmúlt kormányzati ciklusban indult, Őry Csaba politikai államtitkár vezetésével. Az akkori kormány által sem egységesen támogatott javaslat indítványozója szerint a vasárnapi munka összekuszálja a családi életet, ellenkezik a munkavállalói szolidaritás elvével és a keresztény vallás tanaival. A vasárnapi munkavégzést vallási oldalról támadók főként a Teremtés könyvére („Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot”), illetve a XIII. Leó pápa által 1891-ben kiadott Rerum novarum kezdetű, az „ünnepi munkaszünet szükségességét” kiemelő szociális körlevelére hivatkozva üzentek hadat a munkáltatóknak, megemlítve azt a részükről sajnálkozva tapasztalt tendenciát is, miszerint „egyes családok lassan már úgy járnak vasárnap üzletközpontokba, mint a templomba” (Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke fogalmazta meg e szentenciát ily találóan). Őry kezdeményezése mellé állt az egyházakon kívül a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is, mely azonban hajlott a kérdés átmeneti és kompromisszumos rendezésére – azaz a teljesen esélytelen tiltás helyett a vasárnapi munka drágítására - is.
Ez utóbbi irányelvek szerint döntött az új kormány egyik első törvényhozási aktusaként a munka törvénykönyvének (Mt.) módosításáról 2002-ben. A megváltoztatott Mt. a munkavállalóknak heti két pihenőnapot ír elő, megkötve, hogy ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A módosítás azonban – amely a hétvégenként csupán piaci versenyhelyzetük erősítése érdekében nyitva tartó vállalkozások részére kötelező - pluszpénz (50 százalék bérpótlék plusz egy szabadnap, utóbbi hiányában 100 százalék bérpótlék) fizetését írta elő a vasárnapi foglalkoztatás esetére - azon felül, hogy törvényben rögzítette az addigi, piaci alapokon kialakult gyakorlatot, rövidtávon nem sokat változtatott a helyzeten. Ön szükségesnek tartaná a vasárnapi foglalkoztatás további szigorítását?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.