Athén 2010 óta mintegy 236 milliárd euró értékben részesült pénzügyi támogatásban, két nagy nemzetközi mentőcsomag révén. Az első, 2010 májusa és 2012 márciusa között futott hitelcsomag tervezett plafonja 110 milliárd euró volt, de abból csak 74 milliárdot folyósítottak ténylegesen, mégpedig 53 milliárdot uniós forrásból és 21 milliárdot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről. Az elsőt közvetlenül követő második program kerete elvben 130 milliárd euró lett volna, de ehhez hozzáadták az első csomagból fel nem használt pénz nagy részét, és így 142 milliárdot ítéltek oda az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alap révén, valamint közel 20 milliárdot az IMF kasszájából. A második csomagból 7,2 milliárdot ténylegesen még nem folyósítottak.

Az EFSF és Görögország közötti szerződés elvben tavaly december végén lejárt volna, ám akkor két hónappal meghosszabbították, majd e kitolt határidő lejárta előtt, idén február 20-án újra meghosszabbították, ezúttal június 30-ig, azzal a kikötéssel, hogy az athéni kormány a keretösszegből eddig még nem folyósított 7,2 milliárd euróhoz csak akkor juthat hozzá, ha ennek fejében végre hiteles, fenntartható reformprogramot dolgoz ki, ami megnyugtathatja a hitelezőket, hogy a görögök képesek lesznek törleszteni adósságukat.
   
Görögország azonban azóta sem tett le az asztalra olyan csomagtervet, amely kielégítette volna a vele tárgyaló nemzetközi intézményeket, vagyis az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Miután csütörtökön eredménytelenül zárult az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az eurócsoportnak a luxembourgi ülése, Donald Tusk, aki egyfelől az összes EU-ország csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, de egyben ellátja az eurózóna-országok állam-, illetve kormányfői testületének az elnöki teendőit is, úgy döntött, hogy az idő sürgetése miatt hétfőre összehívja ez utóbbi testületet.
   
Június 30-án nem csupán az EFSF-szerződés hatálya jár le, hanem egyúttal esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög törlesztési kötelezettség is az IMF felé. Ha július elsejével olyan helyzet áll elő, hogy az Európai Központi Bank érvényes EFSF-szerződés hiányában nem tarthatja tovább a felszínen a görög bankokat, amelyekből a csődtől való félelem miatt most is tömegesen vonják ki betéteiket a polgárok - csak pénteken 1,7 milliárd eurót vettek ki készpénzben -, és ugyanakkor Görögország késedelembe esik az IMF-törlesztéssel, akkor kézzelfogható közelségbe kerül az ország euróövezeti tagságának az elvesztése. Ezt az EU továbbra is el akarja kerülni, de egyre gyakrabban hallani uniós illetékesektől: nem biztos, hogy ez sikerülni fog.
   
Tusk a hétfői csúcsra szóló meghívásában utalt arra: a legfelső szintű vezetőktől nem várható, hogy megállapodjanak az összes technikai részletkérdésben, a válságtanácskozásra történt összehívásuk inkább annak a jelzését szolgálta, hogy nagyon szorít az idő, hazardírozásnak immár nincs helye, Athénnak elő kell állnia a türelmetlenül várt reformprogrammal. Hétfő délutánra egyébként újra összehívták Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminisztereit is, abban a reményben, hogy néhány órával a csúcstalálkozó esti kezdete előtt lesz végre olyan görög reformcsomag, amelyet tüzetesen megvizsgálhatnak.
   
A tervezett programról február óta folyik az egyeztetés és az alkudozás. A görögökkel tárgyaló intézmények időközben letettek arról, hogy idén 3, 2016-ban pedig 4,5 százalékos többletet produkáljon Görögországban az elsődleges - vagyis a kamatkötelezettség nélkül számított - államháztartási mérleg. Immár megelégednének azzal, ha ez idén elérné az 1 százalékos, majd 2018-ra a 3,5 százalékos szintet. Vita folyik a meglehetősen nagyvonalú görög nyugdíjrendszer reformjáról, illetve az áfaemelésről.
   
Alekosz Flamburarisz görög államminiszter szombati tévényilatkozata szerint a hitelezők és a görög fél álláspontja között - a szükségesnek tartott intézkedések kiszámítható pénzügyi hatását illetően - immár csupán 450 millió eurónyi a különbség. Az Alekszisz Ciprasz kormányfő egyik legközelebbi munkatársának, bizalmasának tartott politikus úgy vélekedett, hogy az Európai Központi Bank a dominóhatástól tartva akkor sem hagyja sorsára a görög bankrendszert, ha hétfőn este nem születik egyezség.
   
Korábban Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter még arról beszélt, hogy Athén a görög adósság egy részének az elengedését és a fennmaradó adósság futamidejének a meghosszabbítását szeretné elérni, és cserébe nem tartana igényt a most kifutó programkeretből még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. Flamburarisz viszont nem bízik abban, hogy ezt a hitelezők elfogadnák. A görög politikus - arra az esetre, ha a hétfő esti brüsszeli csúcson ultimátumot intéznének Cipraszhoz - nem zárta ki azt az eshetőséget sem, hogy akár sebtében népszavazást tartsanak arról, elfogadja-e a görög lakosság a nemzetközi intézmények által megkövetelt mértékű megszorítást.