Az EU idén, magyar elnökség alatt végezte el először a hat hónapos egyeztetést, amelynek keretében az uniós tagállamok minden eddiginél jobban összehangolták rövidebb távú gazdasági céljaikat és tevékenységüket, beleértve jövő évi költségvetési terveik előzetes koordinálását is.

Brüsszeli találkozójukon a miniszterek véglegesítették az egyes tagállamoknak szánt, országra szabott foglalkoztatási és gazdasági ajánlásokat is. Ezek teljesítéséről az Európai Bizottság várhatóan jövőre készít értékelést. Az ajánlások tervezetét az uniós bizottság készítette el, de a tagországok közötti későbbi egyeztetéseken kisebb-nagyobb mértékben módosult. 

Az európai szemeszter - amelynek gyakorlatát a tervek szerint a jövőben az EU minden évben megismétli - a nemzetközi gazdasági válságra adott egyik uniós válasz. A munkafélévet politikai szinten a tagországok állam- és kormányfői már június végi találkozójukon lezártnak nyilvánították, de a hivatalos döntést a pénzügyminiszterek voltak hivatottak meghozni.

Korábbi magyar nyilatkozatok szerint a szemeszterrel kapcsolatos munkálatok irányítása a június végén leköszönt elnökség egyik legfontosabb feladata volt pénzügyi téren. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a félévet lezáró európai parlamenti beszámolójában történelmi jelentőségű európai uniós reformnak minősítette a szemeszter létrehozását. 

A témáról kedden kiadott közleményben a pénzügyminiszterek emlékeztettek arra, hogy a munkafélév keretében a tagországok nemzeti reformprogramot is készítettek. Ezekre, illetve a stabilitási vagy konvergenciaprogramban foglaltakra vonatkoztak a most jóváhagyott ajánlások. 

A reformprogramok célja az is, hogy nemzeti célokat tűzzenek ki a középtávú uniós gazdasági növekedési, illetve versenyképességi programban, az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott prioritások teljesítése érdekében. 

A miniszterek most azt is megjegyezték, hogy a következő években az uniós országokban csökkenő államháztartási hiányt várnak. A tavalyi, átlagosan 6,4 százalékról idén 4,7, jövőre, 3,4, 2013-ban 2,3 százalékra csökkenhet a deficit uniós átlagban. Ennek köszönhetően jövőre megállhat és visszafordulhat a növekvő belső államadósság is - tették hozzá a közleményben.